Milyen esetekben tud segíteni a manuális fasciakezelés? – Egyre többen keresik természetes megoldásként

Hramcsák-Papp Heni

Fasciakezelés: három történet a szabadabb mozgásért

 

Hramcsák-Papp Heni – Pre- és rehabilitációs tréner írása

 

Az előző cikkemben általánosságban bemutattam a fasciát, valamint szó volt arról is, hogy a kötőszövet nem válogat az őt ért ingerek közül: ahhoz alkalmazkodik, amit a legtöbbször érzékel.

Milyen esetekben tud segíteni a manuális fasciakezelés? – Egyre többen keresik természetes megoldásként

Fontos, hogy a kötőszöveti rendszerünket megfelelő állapotban tartsuk. Ha merevvé (rigiddé) válik, vagy letapadások alakulnak ki, a testünk jelezni fog: először nehezebb mozgás formájában, majd az idő előrehaladtával – ha nem figyelünk a jelekre – fájdalommal. De ha gyorsabban fáradunk edzéskor egy-egy gyakorlat kivitelezése során, vagy csökken a mozgástartományunk, ezek is a fascia nem megfelelő állapotáról árulkodnak.

Ebben az írásomban három olyan történetet szeretnék bemutatni, ahol a manuális fasciakezelés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy visszakapjuk a szabadabb mozgást. A korábbi cikkemben azt írtam le, hogy mennyire gyorsan képes reagálni a kötőszövet a kezelésekre: egyből lehet érezni a kezelés jótékony hatását, amit minden esetben személyre szabott kisebb tornával egészítünk ki, hogy még jobban fokozzuk az eredményt. 

Az alábbiakban a kezelés utáni tapasztalataimat osztom meg: három vendégem – három teljesen különböző probléma.

1. Csípő körüli feszesség / fájdalom

Vendégem születése óta csípőficammal él együtt, amely igencsak lecsökkentette a jobb lábának a mozgástartományát. A csípőízületi feszesség fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal is társult, amely jelentősen megnehezítette a mindennapjait. Fascialazítást követően érdeklődtem, hogy érez-e változást, mit tapasztalt kezelés után. Az állapotát hirtelen egy szóval jellemezte: „lebegek”. Ilyen, amikor a kötőszövet jól és gyorsan reagál, a feszességet sikerül oldani egy kezelés alkalmával. Természetesen a fasciaterapeutak sem „csodatevők”, egyetlen kezelés nem elég, hogy végleges eredményt érjünk el. Viszont már annak nagyon örültünk, hogy a vendégem kötőszövete jól reagált a kezelésre, és a fascialazítás után könnyedebbnek érezte a járását, kevésbé feszült a testtartása, valamint sokkal jobban bírja a napi terhelést – nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is.

2. Derékfájás / Piriformis szindróma

A piriformis szindrómát mély gluteális szindrómának is nevezik: a piriformis izom (körteképű izom, ami mélyen a farizom területén található) feszessége rányomhat az ülőidegre, ami a fenék közepe tájától indulva lesugározhat a combunkig. Ez leginkább túlterhelésből adódik, hosszabb ülés következményeként.

A vendégem rendkívül feszes szövetrendszerrel rendelkezik. Az ő esetében a teljes hátsó vonalon végigfutó fasciavonalat kezeljük, tehát a háti szakasztól elindulva végig a talp vonaláig. A kezeléseket még kiegészítjük TripleX Mobility órákkal is, ahol dinamikus nyújtásokkal „szólítjuk meg” a fasciarendszert, ezáltal is felszabadítjuk a letapadásokat. A szabadabb mozgás mellett már sikerként könyveljük el azt a testhelyzetet is, hogy az előrehajlások alkalmával le tudja tenni a kezeit nyújtott láb mellett, ami korábban még oly nagy nehézséget okozott.

Ebben a másik esetben a vendégem hónapok óta derékfájással küzdött, valamint deréktól lefelé a bal lábában erőteljes fájdalom jelentkezett. Feszes, kötött izomzata miatt a háta, a vállai folyamatosan befeszültek. Heti rendszerességgel jár kezelésre, és hétről-hétre már „külső szemmel” is lehet látni rajta a változást, ugyanis teljesen más lett a tartása, könnyedebbnek, lazábbnak érzi a testét. Ami még nagyon fontos: a dereka már nem fáj, és csökkent a lábában jelentkező fájdalom is.

3. Korábbi térdműtét miatti mozgáskorlátozottság

Műtét során, a vágás helyén heg keletkezik a bőrön, ahol összetapadások alakulhatnak ki. Ezek a letapadások képesek elhúzni a többi szövetet. A feszült szövet viszont a mozgástartomány beszűküléséhez vezethet. Vendégem korábbi térdműtéte óta nem tudta teljesen kinyújtani a lábát, amelynek következményeként túlterhelődtek az ellenoldali csípőízületi izmok.

Ebben a harmadik esetben a vendégem 30 évvel ezelőtt Meniscus és keresztszalag műtéten esett át, egy sportbaleset miatt, és a hiányzó rehabilitációnak következtében azóta nem tudta teljesen kinyújtani a térdét. Már az első kezelés után sokkal könnyebb, légiesebb érzés volt számára a járás. A térdét újra ki tudta nyújtani – sőt, még arra is rácsodálkozott, hogy a kezelt lába jobban „működött”, mint a másik, egészséges térde, ami a kompenzáció miatt túlterhelődött. Egy-két nap elteltével a kötőszövet visszaállt merev állapotába, de már nem olyan mértékben, mint amilyen 30 évig volt.

A következő alkalommal, és az azt követő kezelések után azt vette észre, hogy a térdének a mozgástartománya egyre hosszabb ideig maradt 180 fokon, és egyre hosszabb ideig tart a kezelés hatása.

A mai modern szemlélet és a gyakorlat is azt jelzi, hogy mennyire nem szabad figyelmen kívül hagyni a fasciarendszert. Ha nem foglalkozunk vele, hajlamos a megrövidülésre, valamint a kollagénhálózata is rendezetlen lesz.

Tapasztalataim azt igazolják, hogy a manuális fasciakezelés hatékonyan segíthet a letapadt szövetek helyreállításában. Ezért mindenképpen javaslok egy fasciaterapeutát felkeresni, ha valakinek hasonló probléma nehezíti a mozgását a mindennapokban. A sikerhez viszont elengedhetetlen a türelem, a kitartás – és a megfelelő testtudat.

Várlak szeretettel, ha szeretnéd, hogy a mozgás számodra is könnyedebb legyen!

Bejelentkezni az alábbi elérhetőségen tudsz: