Hogyan lehet újra szabadabb, könnyedebb a mozgásunk?

Talán sokan nem is hallottak még a „manuális fasciakezelés” módszeréről, pedig ma már egyre több kutatás jelzi a fontosságát. Az ezekből származó eredmények egyértelműen új szemlélet elé állítottak minket. Erre is szokták mondani, hogy nem szabad egy szinten megragadni, hiszen mindig jönnek újítások, kutatások, amelyek más szemszögből is megmutatják az eddig tanultakat.

Na de mi is a fascia? Kötőszövet, amely a bőrünk alatt az egész testünket behálózza: az izmokat, csontokat, szerveket – és még sorolhatnám, hogy mennyi mindent befed. Szinte nincs olyan terület, ahol ne lenne, ezért nem szabad figyelmen kívül hagyni.

A fascia segítheti és akadályozhatja is mozgásunkat, attól függően, milyen állapotban van, ez pedig hatással van a mozgásrendszerünk működésére. A letapadt kötőszövet környezetében egy adott mozgás kivitelezéséhez nagyobb izomerő szükséges, így ez kihat a teljesítményre is. Sok esetben a fájdalomért ő a felelős, hiszen nagy mennyiségű idegvégződést tartalmaz.

Ha most csak a derékfájdalmakat nézzük, ezeket nagyrészt a széles ágyéki pólya összehúzódása vagy letapadása okozhatja. Az ágyéki pólya fontos szerepet tölt be a gerinc stabilitásában. A derékfájdalmak miatt tehát muszáj foglalkozni vele. Ezeket a problémákat akár manuális kezeléssel, akár mobilizációs gyakorlatokkal is meg tudjuk oldani. Az előbbire megoldás a manuális fasciakezelés, az utóbbira pedig a TripleX Mobility.

Az életkor nem mindig mérvadó a fascia állapotának elemzésekor. Nem lehet kijelenteni, hogy csak azért, mert fiatal valaki, neki sokkal jobb a kötőszövete, mint egy idősebb embernek. Egy sportoló, aktív életet élő embernek a kötőszöveti rendszere még 60–70 évesen is jobb lehet, mint egy nem sportoló 30 évesé, hiszen – a mozgás élteti a kötőszövetet. A fascia nem válogat az őt ért ingerek közül: ha ő ahhoz szokott hozzá, hogy valaki egész nap üljön egy helytelen testtartásban, akkor így fog rögzülni, főleg, ha nincs meg a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás. Emiatt viszont egy idő után letapadások jelennek meg, így a szövet elveszíti a rugalmasságát, és merevvé (rigiddé) válhat: ezt fogjuk érezni fájdalom formájában. De ha tudatosan adunk neki jó ingereket, az a szövet önkorrekciós képességét fogja elősegíteni: a helyreállításához viszont idő kell.

Azt mindenképpen meg kell említenem, hogy türelemre van szükség, ugyanis elsőre úgy érzékeljük kezelés után, hogy szabadabb a testünk, viszont 2–3 nap elteltével újra előjöhet a korábbi megszokott „berozsdásodott testérzet”, csak már egy enyhébb változatban. Ez azért van, mert a fascia gyorsan reagál, viszont csak lassan éri el természetes állapotát (lassan adaptálódik); ezért szükséges, hogy többször érje ugyanaz az inger, hogy az újonnan kialakuló szövet már az új struktúra szerint épüljön fel.

A fascialazítást gyakran összetévesztik a masszázzsal, pedig a kettő nem ugyanaz. A különbség abban rejlik, hogy amíg a masszázs az izmokra hat, addig a manuális fasciakezelés során a kötőszövetnek adunk mechanikai ingereket kompresszióval és eltolással. Ez egy kellemes technika: befolyásolja a paraszimpatikus idegrendszer működését – mely a szervezet nyugalmi és regenerációs folyamatait szabályozza –, így stresszoldó hatása is van. Jótékony és nyugtató, ezért is olyan zseniális módszer. Ezt még kiegészítjük – szükség szerint – egy célzott tornával, hogy még jobban növeljük a hatásfokát.

A fentiek ismeretében talán jobban érthető: mennyire nagy segítséget adhat a manuális fasciakezelés – akár egy gyógyulási folyamatban, ha bármilyen sérülés ér bennünket; vagy akár egy hosszabb ideje fennálló fájdalom csökkentésében. A következő alkalommal ezekre is részletesebben kitérek.

Minden egyes lépés előrébb visz minket céljaink elérésében, ehhez viszont szükség van a kitartásra és türelemre.

Várlak szeretettel, ha szeretnéd, hogy a mozgás számodra is könnyedebb legyen!

Bejelentkezni az alábbi elérhetőségen tudsz: