Több forrásból áll össze a hazai profi futball anyagi háttere

A Magyar Labdarúgó Szövetség egy évre 15 milliárd forintot kap az MTVA-tól és a Szerencsejáték Zrt-től a hazai versenysorozatokhoz kapcsolódó jogokért.

Több forrásból áll össze a hazai profi futball anyagi háttere

"A mai napon lezárult mindegyik, egymással is összefüggő szerződéssel kapcsolatos egyeztetés" - jelentette be honlapján az MLSZ.

A beszámoló szerint az MTVA 6 milliárd forintért vásárolta meg a mérkőzések közvetítési jogait, a Szerencsejáték Zrt. pedig 6 milliárd forintot fizet a marketing és 3 milliárdot a fogadási jogokért. Minden szerződés egy idényre szól.

A befolyt összegből - a klubokkal történt egyeztetés után - a férfi NB I-es csapatok között 10,5 milliárd forintot, az NB II-es csapatok között 3,63 milliárd forintot osztanak szét az év folyamán. A maradványból a női nagypályás és a futsal szakág első osztályú csapatai, valamint a négy kupasorozatban eredményesen szereplő amatőrcsapatok részesülnek. A teljes összeg 272 csapatot és 1192 mérkőzést érint.

Azt már kedden bejelentették, hogy a következő szezonban is az M4 Sport közvetíti a hazai versenysorozatokat: az OTP Bank Liga (NB I), a Merkantil Bank Liga (NB II), a női NB I, a férfi és a női labdarúgó Magyar Kupa, a férfi és a női futsal NB I, a férfi és a női futsal Magyar Kupa mérkőzéseit, valamint az európai szövetség által nem kizárólagosan értékesített magyar válogatott meccseket.

Az elnökség döntött továbbá a hazai és fiatal játékosok szerepeltetését ösztönző rendszer előírásairól. Négy versenyprogramban (férfi NB II, női nagypályás NB I, férfi és női futsal NB I) a tavalyival azonos az előírás.

Mint írták, az NB I-ben a célszámok a tavalyival azonosak, de rugalmasabb az elszámolási rendszer. Eszerint átlagban kell 5 hazai és ebből 1 U21-es játékosnak a pályán lennie. Az átlag úgy érhető el, hogy minden mérkőzésen legalább 4 hazainak 90 percet, és egy U21-esnek legalább 45 percet pályán kell töltenie. Lényeges tudnivaló ezzel kapcsolatban, hogy egy mérkőzésen legfeljebb 6 fő hazai játékos és maximum 180 fiatal játékperc vehető figyelembe.

A hazai és fiatal játékpercek ösztönzésére az NB I-ben a központi bevételből elérhető összeg a teljes kifizetés 45 százaléka, a többi bajnokságban pedig ez az arány legalább 70 százalékos.

Hazai játékosnak minden versenyprogramban az minősül, aki rendelkezik magyar állampolgársággal.

Kiemelték: a férfi nagypályás NB I-ben, ha a magyar állampolgárság mellett a játékos a FIFA szabályzata szerint nem játszhat a magyar válogatottban, akkor a játékpercei beszámításra kerülnek ugyan, de pénzdíjazás ezekért a percekért nem jár.

További fontos változás az NB I-ben, hogy a nemzetközi kupamérkőzésen teljesített hazai és fiatal játékperceket be lehet számítani az NB I-es teljesítésbe.

Az elnökség döntött arról, hogy a jövő évtől a többi versenyprogramban is feltétel lesz a FIFA-szabálynak való megfelelés ahhoz, hogy valaki hazai játékosnak számítson.

A magyar szövetség döntésének értelmében az észak-amerikai világbajnokságon a félidőt minden esetben megtörő hidratációs szünetet általánosan nem alkalmazzák, miként nem jár automatikus piros lap az ellenfélhez történő beszéd során száját eltakaró játékosnak.