Első magyar kutatóként érte el Bouvet‑szigetét a debreceni egyetemi docens
Történelmi kutatói teljesítményt ért el Radócz László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának docense: ő lett az első magyar, aki eljutott a norvég fennhatóságú Bouvet-szigetre, a Föld egyik legelszigeteltebb és legritkábban látogatott pontjára. A gleccserekkel borított, mindössze 58,5 négyzetkilométeres szigeten eddig kevesebb mint kétszáz ember járt – kevesebben, mint a világűrben.
Radócz egy 14 fős nemzetközi expedíció tagjaként töltött két hetet a lakatlan szigeten, ahol feladata az endemikus gombafajok és zuzmók vizsgálata, valamint a műholdas és rövidhullámú kommunikáció biztosítása volt. A kutató korábban, 2020-ban már részt vett egy sikeres antarktiszi expedícióban, ennek eredményei alapozták meg újabb meghívását.
Az út január végén kezdődött Fokvárosban, ahol a csapat felszerelése várta a behajózást. A kutatók február 21-én indultak útnak az ARGUS nevű jégtörő fedélzetén, majd hat napnyi tengeri út után érkeztek meg Bouvet-szigetére. A meredek, sziklás partok miatt a partraszállást helikopterrel kellett megoldani, ami a szélsőséges időjárás miatt három napig tartott. A kutatók sátrakban éltek, folyamatos szélben és gyorsan változó körülmények között.
A Bouvet-sziget kiemelt természetvédelmi terület, ahová csak szigorú engedélyek birtokában lehet belépni. A kutatócsoport többsége norvég, izlandi, német, olasz, feröeri és ukrán szakemberekből állt, akik a terepi munka után megkezdték a begyűjtött minták elemzését és az adatok feldolgozását.
Radócz László szerint a sziget megközelíthetetlensége és a kutatási lehetőségek ritkasága teszi különlegessé az expedíciót. Mint mondta, nem véletlen, hogy a Föld ezen pontjára eddig alig jutott el ember – éppen ezért óriási tudományos értéke van minden ott gyűjtött adatnak.
- Cimkék:
- Bouvet‑sziget
- Debreceni Egyetem
- kutatás
- expedíció
- Antarktisz
- tudomány
- környezetvédelem
- sarkvidék
