Két évtizede képeznek élelmiszermérnököket Debrecenben, újabb fejlesztések jönnek
Az önálló élelmiszermérnöki képzés 2006-ban indult a Debreceni Egyetemen, később élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki, valamint táplálkozástudományi mesterszakkal bővült. A gyakorlati képzést egy 2015-ben létrehozott élelmiszer-feldolgozó üzem is segíti. A fejlesztések részeként a tanüzem hamarosan új csomagolóüzemmel egészül ki, emellett egy újfehértói élelmiszer-logisztikai központ is az egyetem rendelkezésére áll majd.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán ünnepi tudományos üléssel emlékeztek meg az önálló élelmiszermérnöki képzés elindításának huszadik évfordulójáról. A rendezvényen a képzések fejlődéséről, a gyakorlati oktatás feltételeiről és a jövő élelmiszeripari kutatásainak irányairól is szó esett.

Az egyetem 2006-ban, Győri Zoltán professzor kezdeményezésére indította el az élelmiszermérnöki alapszakot. Ezt 2008-ban az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki MSc-képzés, majd 2009-ben az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai Intézetével közösen akkreditált táplálkozástudományi mesterszak követte. Az oktatás gyakorlati és technológiai fejlesztésére 2014 októberében megalakult az Élelmiszertechnológiai Intézet.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az ünnepi ülésen arról beszélt, hogy a képzésekre egyre több hallgató jelentkezik, és növekszik a külföldi hallgatók aránya is. Az oktatást laboratóriumi és analitikai háttér, valamint tanüzem támogatja. A fejlesztések között új csomagolóüzem és az újfehértói élelmiszer-logisztikai központ szerepel.

Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja kiemelte, hogy a 2015-ben létrehozott élelmiszer-feldolgozó üzemben a hallgatók a gyakorlatban is megismerhetik az élelmiszeripari munkafolyamatokat, az alapanyagok kimérésétől a gyártáson és a csomagoláson át a tápértékszámításig.
A csaknem 600 négyzetméteres tanüzem hat önálló egysége a húsfeldolgozást, a tejfeldolgozást és a minőség-ellenőrző tejlabor működését, a malom-, sütő- és édesipari tevékenységeket, a száraztészta-, valamint a zöldség- és gyümölcsfeldolgozást modellezi. A tanüzem hamarosan korszerű csomagolóüzemmel egészül ki, amelynek működési engedélyezése már folyamatban van.
Bács Zoltán arról is beszámolt, hogy az egyetem hamarosan rendelkezhet a korábban Szabolcsi Almacentrum néven ismert újfehértói élelmiszer-logisztikai központtal. A létesítmény 52 hűtőkamrával és 10 ezer tonnás kapacitással rendelkezik, és elsősorban a közétkeztetést szolgálja majd.

Máthé Endre, a Debreceni Egyetem Táplálkozástudományi Intézetének igazgatója előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek vizsgálatában az eltarthatóság mellett egyre fontosabbá válik a biohasznosulás, vagyis az, hogy a szervezet miként hasznosítja a táplálékkal bevitt hatóanyagokat. A jövő élelmiszer-technológiájának egyik fontos feladata olyan eljárások kidolgozása, amelyek támogatják a sejtszintű energialáncot. A kutatások azt is vizsgálják, hogyan juttathatók el a hatóanyagok a sejtekhez, és miként aktiválhatók velük a szervezet belső védekező mechanizmusai.
Kovács Béla, az Élelmiszertudományok Doktori Iskola vezetője a doktori képzésről tartott prezentációjában felidézte, hogy 2025. szeptember 1-jétől önálló Élelmiszertudományok Doktori Iskolaként működik az intézmény. A doktori program 2017-es indulása óta 155 hallgatót vett fel, közülük 37-en szereztek doktori fokozatot. Jelenleg 19 magyar és 14 külföldi hallgató tanul az iskolában.
Az ünnepi szimpóziumon a hazai élelmiszeroktatásban részt vevő valamennyi felsőoktatási intézmény képviseltette magát. A debreceni élelmiszeroktatás megindításának huszadik évfordulója alkalmából fotókiállítás is nyílt a Böszörményi úti campus Főépületének Aulájában.
- Cimkék:
- Debreceni Egyetem
- élelmiszermérnöki képzés
- élelmiszerkutatás
- táplálkozástudomány
- élelmiszeripar
- élelmiszer-feldolgozás
- Újfehértó
- felsőoktatás