Így lehet sikeres a kukoricatermesztés aszályos években – példaértékű gazdák a versenyen
A tavalyi, mindössze 5,1 tonnás országos kukoricaátlaghoz képest kiemelkedő eredmények születtek a XVII. Kukorica Termésversenyen, ahol a legjobb gazdálkodók hektáronként 13–16 tonna közötti termést értek el. A díjakat a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán adták át, ahol 14, egyenként 5 hektáros parcella teljesítményét értékelték.
A rendezvény megnyitóján Stündl László dékán hangsúlyozta: az egyetem feladata, hogy tudományos eredményekkel segítse az agrárium szereplőit, különösen most, amikor a kukoricatermesztést a klímaváltozás és a gazdasági környezet egyre nagyobb kihívások elé állítja. A kar több mint négy évtizedes tartamkísérlete olyan tudásbázist jelent, amely segíti a gazdákat a változó körülményekhez való alkalmazkodásban.
Pepó Péter professor emeritus szerint a díjazott termelők példát mutatnak az innováció iránti nyitottságukkal és az új technológiák alkalmazásával. Kiemelte: az Alföldön különösen súlyosak a klímaváltozás hatásai, a nyári csapadékhiány és a hőmérséklet-emelkedés miatt a kukorica egyre nehezebben jut elegendő vízhez. A 2026-os szezon sem indul kedvezően, mert a jó vízgazdálkodású talajok mélyebb rétegeiben is jelentős vízhiány tapasztalható, ami megnehezíti a vetés és a tápanyag-utánpótlás megtervezését.
Csajbók József a Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az éves csapadékmennyiség hosszú távon nem csökkent drasztikusan, a kukorica számára kritikus nyári hónapokban jóval kevesebb eső esik, miközben nő a hőmérséklet és a párolgás. A növény így akár 60–80 milliméterrel több vizet igényelne, mint amennyi rendelkezésre áll.
Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub Egyesület elnöke szerint a kedvezőtlen időjárás ellenére is születtek kiemelkedő eredmények: a verseny résztvevői 10–15 tonnás terméseket értek el, miközben az országos átlag jóval alacsonyabb volt. Mint mondta, a megfelelő hibrid és technológia gyengébb talajokon is sikeres lehet, bár vannak térségek – például Békés megye –, ahol az aszály végzetes károkat okozott. Úgy véli, a pesszimizmus nem indokolt, és Magyarországon mintegy 700 ezer hektáron lenne célszerű kukoricát termeszteni, ott, ahol a feltételek a legkedvezőbbek.
A verseny öntözetlen kategóriájában György Gergő cigándi gazdálkodó végzett az élen 13,947 tonnás eredménnyel, míg öntözött területen Németh András bizonyult a legjobbnak, aki Nagyhalászon 15,876 tonna kukoricát takarított be hektáronként.
- Cimkék:
- agrárium
- kukoricatermesztés
- Debreceni Egyetem
- termésverseny
- klímaváltozás
- mezőgazdaság
- aszály
- rekordtermés
