A szürkevíz lehet a jövő fenntartható vízforrása – debreceni kutatás bizonyítja
A Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatói új, költséghatékony módszert vizsgáltak a fürdőszobákban keletkező úgynevezett szürkevíz tisztítására és újrahasznosítására. Szürkevíznek azt az enyhén szennyezett, szappanos, mosószeres vizet nevezi a tudomány, amely mosakodás, mosás, mosogatás során keletkezik, de nem tartalmazza a vízöblítéses WC-k vizét. Ez a víz a háztartásokban folyamatosan jelen van, így fenntartható forrást kínál olyan tevékenységekhez, amelyek nem igényelnek ivóvíz-minőséget, például öntözéshez, WC-öblítéshez vagy autómosáshoz.
A klímaváltozás és az urbanizáció miatt világszerte egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány, az előrejelzések szerint a következő évtizedekben a Föld lakosságának csaknem fele súlyos vízhiánnyal szembesülhet. Bodnár Ildikó, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar Környezetmérnöki Tanszékének tanára kiemelte: a szürkevíz kezelése és újrafelhasználása különösen a vízhiánnyal küzdő régiókban vált fontos kérdéssé, mert csökkenthető vele az édesvízigény és az ennek biztosításához szükséges infrastruktúra költsége. Ráadásul a szürkevíz hasznosítása kisebb környezeti lábnyommal jár, mint például a tengervíz sótalanítása.
A szakember rámutatott: a szürkevíz a háztartási szennyvíz akár 90 százalékát is kiteheti, és könnyebben kezelhető, mint az úgynevezett feketevizet (WC-öblítésből származó szennyvizet) is tartalmazó keverék. A szürkevíz-források közül a fürdőszobai eredetű vizek kevésbé szennyezettek, mint a konyhaiak, ezért különösen alkalmasak visszaforgatásra. Újrafelhasználás előtt azonban elengedhetetlen bizonyos szennyezők eltávolítása, ami többféle fiziko-kémiai módszerrel megoldható.
A Debreceni Egyetem kutatócsoportja egy továbbfejlesztett koagulációs-szűrési eljárás hatékonyságát vizsgálta fürdőszobai szürkevíz-mintákon. A laboratóriumi kísérletekben két olcsó, szervetlen koagulánst – vas-kloridot és hidratált meszet – valamint ezek kombinációját tesztelték. Az eljárás jelentős javulást hozott a víz minőségében: csökkent a zavarosság, a kémiai és biokémiai oxigénigény, valamint az anionos detergensek (mosószer-maradványok) mennyisége. A kezelés a mikrobiológiai paramétereket is kedvezően befolyásolta, mivel mérsékelte az Escherichia coli és a koliform baktériumok telepszámát. A statisztikai elemzés megerősítette, hogy a vizsgált módszer valóban hatékony a fürdőszobai szürkevíz tisztításában.
Az eredményeket a Results in Engineering című nemzetközi folyóirat közölte, a kutatócsoport munkáját pedig a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem Publikációs Díjjal ismerte el. A debreceni kutatás jól mutatja, hogy a háztartásokban keletkező szürkevíz nem csupán hulladék, hanem értékes, fenntartható erőforrás lehet – feltéve, hogy megfelelően kezelik, és tudatosan beépítik a vízgazdálkodásba.
