Ismét elérhető az Erasmus+ és a Horizont Európa a Debreceni Egyetem számára

A Debreceni Egyetem a 2026/27-es tanévben 340 mobilitás megvalósítására nyert támogatást, az első hallgatói kiutazások pedig már november elején megkezdődhetnek. A mostani bejelentés egy több éve tartó időszak lezárását is jelzi, amely alatt az intézmény vezetése következetesen hangsúlyozta a nemzetközi hallgatói mobilitás, a kutatási együttműködések és az európai tudományos kapcsolatok fontosságát.

Az esemény kapcsán Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a hallgatók, oktatók és egyetemek ismét részt vehetnek az Erasmus+ mobilitási és a Horizont Európa kutatási programokban, részesülhetnek azok támogatásaiból, valamint újra élhetnek a külföldi tanulási, oktatási és szakmai tapasztalatszerzés lehetőségeivel. A Debreceni Egyetem az elmúlt években is folyamatosan fogadta az európai hallgatókat.

A rektor kiemelte azt is, hogy az uniós források megnyitásával az oktatási, kutatási és innovációs infrastruktúra fejlesztések is új lendületet kaphat. Az intézmény stratégiai céljai között szereplő energiatakarékossági beruházások, kollégiumi férőhelybővítések és diákszálló-fejlesztések szintén profitálhatnak a források ismételt elérhetőségéből.

Jenei Attila nemzetközi rektorhelyettes arról beszélt, hogy az egyetem az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett nemzetközi intézményi kapcsolatainak megőrzéséért. Örömteli fejlemény, hogy a hallgatók és kutatók előtt ismét megnyílnak az Erasmus+ és a Horizont Európa program által kínált lehetőségek és források. Hangsúlyozta, hogy a lehetőségek újbóli megnyílása nemcsak a mobilitási programok folytonosságát biztosítja, hanem a Debreceni Egyetem nemzetközi stratégiája szempontjából is meghatározó jelentőségű.

A Debreceni Egyetem számára a Tempus Közalapítvány már megküldte az Erasmus+ program támogatási szerződését, így megkezdődhetnek a programhoz kapcsolódó kiutazások.

Jánosy Orsolya, a Debreceni Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Központjának igazgatója elmondta: a nagyobb létszámú kiutazások várhatóan a tanév tavaszi félévében induló részképzésekhez és a nyári szakmai gyakorlatokhoz kapcsolódnak, ugyanakkor az október 22-én aláírt támogatási szerződésnek köszönhetően már most megkezdődhetnek az első mobilitások.

Az első hallgatók november elején egy Blended Intensive Program keretében utazhatnak külföldre. A további Erasmus+ mobilitási lehetőségek már elérhetők, a következő tanévre vonatkozó ösztöndíjpályázatok pedig februárban jelennek meg.

A mostani fejlemény jelentőségét az adja, hogy az elmúlt években az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz kapcsolódó lehetőségek korlátozottan álltak rendelkezésre a modellváltott magyar egyetemek számára.

A Debreceni Egyetem már 2023-ban keresetet nyújtott be az Európai Unió Tanácsa ellen. Az ügyben 2025 szeptemberében tartottak tárgyalást Luxemburgban, az Európai Unió Törvényszékén, ahol az intézmény képviselői is ismertették álláspontjukat. A tárgyaláson Bács Zoltán hangsúlyozta, hogy az egyetemi közösség számára kiemelt jelentőségűek a nemzetközi tudományos együttműködések és a hallgatói mobilitási programok. Akkori nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar egyetemi és tudományos közösség hosszú ideje szerves része az európai tudományos kapcsolatrendszernek. Az együttműködési lehetőségek szűkülése, érzékenyen érintette a hallgatókat, oktatókat és kutatókat.

Az egyetem a bírósági eljárás során is azt képviselte, hogy a nemzetközi mobilitási és kutatási lehetőségek helyreállítása elsősorban az egyetemi közösség érdeke. Az intézmény álláspontja szerint a hallgatók külföldi tanulmányi lehetőségei, a kutatók nemzetközi együttműködései és a közös európai projektek a felsőoktatás és a tudomány fejlődésének meghatározó elemei. Bács Zoltán a 2025-ös tárgyaláson azt is kiemelte, hogy a korlátozások a Debreceni Egyetem mintegy 40 ezer hallgatóját, valamint 2 ezer oktatóját és kutatóját érintették az európai mobilitás és a nemzetközi tudáscsere lehetőségeinek szűkülésével. Az intézmény vezetése ekkor is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi tudományos kapcsolatok és a hallgatói csereprogramok fenntartását az egyetem hosszú távú fejlődése szempontjából kulcsfontosságúnak tartja.

A visszatérés kapcsán Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem tudományos elnöke arra emlékeztetett, hogy az Erasmus+ innovációs együttműködései keretében közös képzésfejlesztések, tudásátadási programok és egyetemi-vállalati partnerségek is támogathatók. Ezek az együttműködések elsősorban az innovációhoz szükséges készségek és partnerségek fejlesztését szolgálják.

Ismét elérhetővé válnak a nemzetközi kutatási konzorciumok Horizont Európa projektjei, az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatai, a Marie Skłodowska-Curie-programok, valamint a kutatási eredmények hasznosítását támogató EIC Pathfinder, Transition és Accelerator programok.

Kun Ferenc arra is kitért, hogy az elmúlt három évben a Debreceni Egyetem a NeurotechEU projektben társult tagként vett részt. Bíznak benne, hogy a projekt 2027-ben induló új szakaszában az intézmény ismét teljes jogú partnerként kapcsolódhat be a szövetség munkájába.

A visszatérés jelképes mozzanataként az Európai Unió zászlaját az Erasmus Student Network Debrecen elnöke, Péter Abigél, valamint az egyesület alelnökei, Rózsa Tibor és Mihály Boróka helyezték ki a Debreceni Egyetem Főépületére.