Gyula újrafelfedezve – történelmi kincsek, kastélyok, gasztro- és wellnessélmények

A Trianon óta a romániai határszélre került település évszázadokon át Békés vármegye székhelye volt. Ezt a címet 1950-ben Békéscsaba vette át a ma mintegy 27 ezer lakosú Gyulától. Bár a politikai és közigazgatási centrum elköltözött, a város megtartotta a legfontosabb igazságszolgáltatási és egészségügyi funkciókat, így e területeken megosztott megyei központot alkot Csabával. Emellett megőrizte kiemelt turisztikai és kulturális központi szerepét. A szakemberek fontosnak tartják a kínálat folyamatos megújítását. Ennek jele Kelet-Magyarország első „Golfgallery” nevű UV Minigolf Parkja, amely a megnyitása után máris a fiatalok kedvence lett, s valószínűleg így lesz ez a tervek szerint az adventi szezonra a Várkertben megnyíló korcsolyapályával is.

Idegenforgalmát jellemzi, hogy öt négycsillagos szállodája is van. Ezek egyike a Hunguest Hotel Gyula, ahonnan közvetlen átjárási lehetőség van a gyógyfürdőbe. A gasztronómia is messze földön híres. Elég, ha a két Brüsszeli Világkiállításon is (1910 és 1935) aranyérmes gyulai kolbászt vagy a több száz éves hagyományra épülő pálinkafőzését említjük. Volt alkalmunk részt venni az SZM Bisztróban egy élményt adó hungarikum vacsorán, ahol Fabulya Attila okleveles pálinkaszakértő, sommelier és hungaricum-szakértő előadását hallgatva ízelítőt kaptunk a helyi pálinkatermésből, és Szeidler Zsolt olimpikon mesterszakács ínyencségeit is megkóstolhattuk. A város legrégebbi, art déco stílusban felújított szállodája, a Komló Hotel éttermének gazdag kínálatában mentes fogások is szerepelnek. A La Sposa Caffè olasz étterem Gyula délies feelingjét erősíti. Hazánk második legrégebben működő kézműves cukrászdája 1840 óta várja vendégeit. A reformkori hangulatú Százéves cukrászda 14 év múlva már Kétszáz évesre változtathatja a nevét.

A város első számú nevezetessége Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavára; 1566-os ostroma során Kerecsényi László várkapitány mintegy kétezer várvédővel 63 napig hősiesen tartóztatta fel a harmincezres török sereget. A 600 éves gótikus erődítmény 1962 óta 24 teremmel múzeum is, 1964-tól nyaranta működő színházzal. Különlegesség a lovagterem, a várúrnő lakosztálya, a kápolna, valamint a szablyavívók, a kovácsmesterek, illetve a solymászok bemutatója.

A vár közelében igazi fürdőkomplexum épült ki az évtizedek során. A Gyulai Várfürdő télen-nyáron „vitézkedik”, hiszen a strand-, élmény- és gyógyfürdő kategóriában is ötcsillagos minősítéssel rendelkezik. A 72 Celsius-fokos alkáli-hidrogén-karbonátos-kloridos gyógyvíz számos betegség (ízületi és gerincbántalmak, idegbántalmak, derékfájás, nőgyógyászati, urológiai panaszok) kezelésére alkalmas. A kültéri és beltéri, hideg és meleg, valamint gyógyvizes medencék mellett a gyermekek számára víziparadicsom, hullám- és csúszdás medencék, a sportolni vágyóknak pedig a szabadtéri és fedett úszómedencék is rendelkezésre állnak.

A fürdő az Almásy-kastélyt körülölelő 8,4 hektáros, természetvédelmi területté nyilvánított parkban található. A kastélyban már 1746-ban színjátékot adtak elő – az országban elsőként. Tartottak itt zenei esteket az Erkel család tagjai is. Az aradi vértanúk közül tíz itt tette le a fegyvert. Ebben az épületben kezdett el ismerkedni a festészettel Szamossy Elek keze alatt Munkácsy Mihály, a 19. századi magyar festészet világhírű mestere. A felújított kastélyban működő történelmi kiállítóhely és látogatóközpont 2018-ban bekerült Európa Top 40 múzeuma közé. Magyar Downton Abbey-ként is emlegetik a főúri világot és az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait bemutató kastélybeli állandó kiállítást. A jelenlegi időszaki bemutató pedig a nők életének a polgárosodás korában bekövetkezett változásairól ad képet.

Az érdeklődőknek a térség két másik, nemrég gyönyörűen felújított palotáját is ajánlhatjuk. Mindössze 18 kilométerre van Szabadkígyós, ahová a Wenckheim család impozáns kastélya kedvéért érdemes ellátogatni. Az Ybl Miklós tervei alapján 52 szobával, 365 ablakkal, 12 bejárattal, 4 épületrésszel 1879-re elkészült kastély rendelkezett a kor legmodernebb technikai vívmányaival (légfűtéses rendszer, vezetékes víz). Az építtető Wenckheim Krisztina apjáról, József Antal grófról mintázta Jókai az Egy magyar nábob című regényének főszereplőjét. A család bárói ágához tartozó Béla 1875-ben félévig Magyarország miniszterelnöke volt; utódja pedig kormányának tagja, Tisza Kálmán lett.

A békeidők miniszterelnöke és fia, az őt a kormányfői székben követő, 1918-ban meggyilkolt Tisza István a Gyulától 42 kilométerre lévő Geszten élt. Főúri rezidenciájuk ma teljeskörűen felújított kulturális és turisztikai központ. Az interaktív kiállítás fókuszában a család és az épület története áll, ám a látogató azt is érzékeli: történelmi és nemzeti zarándokhelyen jár. A parkban álló kerti lak Arany János geszti időszakának állít emléket.

Gyula nagy szülöttje Erkel Ferenc, emlékháza az ország egyik legrégebben alapított (1868) múzeuma. Himnuszunk zeneszerzőjének emlékét őrzi a gyógyfürdő területén lévő ülőszobor is, amit annak a juharfának a helyén állítottak, amelynek lombjai alatt komponálta a Bánk bánt 1861-ben.

Páratlan látványosság a Ladics-ház. A polgárcsalád szerény utcai fronttal épült otthonát elkerülték a fosztogatók, s ennek köszönhetően az öt generáció által gyűjtött műkincsek, használati tárgyak, bútorok épségben fennmaradtak, lehetőséget adva a látogatóknak a vidéki polgárság mindennapjaiba való betekintésre.

Családja révén a mai Gyula közigazgatási területéről, az egykori Ajtós községből származik Albrecht Dürer, a német reneszánsz képzőművészet világhírű képviselője, akinek mellszobra a Szoborsétányon áll Bartókkal, Adyval és más hírességekkel, a Kossuth téren pedig egy különleges, anamorfózis oszlopon tükröződik rézkarcának (Ádám és Éva) másolata. A város már készülődik 2028-ra, Dürer halálának 500. évfordulójára. A nemzetközi kulturális közvélemény érdeklődése egyre inkább afelé fordul, hogy honnan származott a művész – fejtette ki Görgényi Ernő, Gyula polgármestere nemrég egy képviselőtestületi ülésen – olvashattuk a Gyulai Hírlapban.

A belvárosban több épületen láthatjuk a 13 aradi vértanú emléktábláját. A nagy szeretettel fogadott honvédtiszteket ugyanis Gyulán szállásolták el, mielőtt 1849. augusztus 24-én gyalog és parasztszekéren a 70 kilométerre lévő Aradra indították őket. Az a hír járta, hogy Gyula határáig „a világ legnagyobb gyászmenete” kísérte őket.

A fentiek tükrében talán nem is szorul további magyarázatra, miért érzünk késztetést időről időre ellátogatni Gyulára, s miért zártuk sokan olyannyira szívünkbe a Dél-Alföld gyöngyszemét.