Az állattenyésztés jövőjéről egyeztettek a régió meghatározó szereplői
A munkaerőhiány, az állatjárványok és az egyre gyakoribb aszályos időszakok az állattenyésztés szereplőit is komoly kihívások elé állítják. Ezekre a problémákra keresnek közös megoldásokat a Debreceni Egyetem kezdeményezésére létrejött Kelet-Magyarországi Állattenyésztési Együttműködés résztvevői.
A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara által életre hívott szakmai hálózat célja, hogy a régió termelői, feldolgozói, szakmai szervezetei és kutatói közösen dolgozzanak az állattenyésztés versenyképességének és fenntarthatóságának megőrzésén.
A nyitórendezvényen Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja arról beszélt: az innováció, a kutatás-fejlesztés és a tudásátadás felgyorsítása a cél, ugyanakkor a klímaváltozás, valamint az agráriumot érintő betegségek és kártevők nem állnak meg a térségi vagy országos határoknál. Hozzátette: az együttműködés keretében a technológia, a takarmányozás és az állategészségügy területén keresnek közös megoldásokat.
A rendezvényen részt vevő vállalkozások képviselői több ágazatban is komoly problémaként említették a munkaerőhiányt. A baromfitartásban egyre nehezebb embert találni a fizikailag megterhelő vagy monoton feladatokra, ezért az automatizáció és a robottechnológia szerepe folyamatosan nő. A szakemberek szerint a jövőben egyre több helyen jelenhetnek meg a precíziós megoldások és a digitális rendszerek.
A sertéságazat képviselői szintén a szakemberhiányt emelték ki, de szó esett a klímaváltozás következményeiről és az afrikai sertéspestis jelentette állandó veszélyről is. Elhangzott, hogy a termelőknek egyre gyakrabban kell alkalmazkodniuk az extrém hőséghez, miközben a járványvédelmi feladatok is folyamatos kihívást jelentenek.
A víziszárnyas-ágazat helyzetét ismertetve a résztvevők a termelés visszaeséséről, a madárinfluenza tartós jelenlétéről, valamint a vakcinázással kapcsolatos nehézségekről beszéltek. Az ágazat szereplői szerint a különböző betegségek és járványok évek óta jelentős terhet rónak a tenyésztőkre.
A klímaváltozás hatásai a halgazdálkodásban is érezhetők. A rendezvényen elhangzott, hogy az elmúlt időszak száraz időjárása és a csökkenő vízkészletek komoly nehézséget okoztak a halastavi gazdálkodásban, miközben a halastavak a vízvisszatartás és a helyi mikroklíma szempontjából is fontos szerepet töltenek be.
A tanácskozás egyik visszatérő üzenete az volt, hogy az egyetemi kutatások eredményeinek gyorsabb gyakorlati hasznosítása segítheti az ágazat szereplőit a változó körülményekhez való alkalmazkodásban. A résztvevők szerint a digitalizáció, az automatizáció és az új technológiák bevezetése több területen is hozzájárulhat az állattenyésztés kihívásainak kezeléséhez.
- Cimkék:
- Debreceni Egyetem
- állattenyésztés
- agrárium
- mezőgazdaság
- munkaerőhiány
- digitalizáció
- klímaváltozás
- állatjárványok
