Vasúti innovációs központtá válhat a Debreceni Egyetem Szolnok Campusa

A Debreceni Egyetem újabb stratégiai lépést tesz a térségi gazdaságfejlesztés, az ipari együttműködések és a gyakorlatorientált mérnökképzés összekapcsolása érdekében. Az intézmény kedden Szolnokon mutatta be tervezett vasútipari mérnökképzési rendszerének koncepcióját, amely a vállalati kompetenciaigényekre, az egyetemi tudásbázisra és a térségek közötti együttműködésre épül. A találkozón az egyetem vezetői és a hazai vasútipar meghatározó vállalatainak képviselői vettek részt.

Vasúti innovációs központtá válhat a Debreceni Egyetem Szolnok Campusa

A fejlesztés túlmutat az oktatási kínálat bővítésén. A cél egy olyan, országos jelentőségre törekvő vasúttechnikai tudás- és együttműködési központ létrehozása, amely közvetlen kapcsolatot teremt a felsőoktatás, az ipari vállalatok, a kutatás-fejlesztés és a gazdasági szereplők között. A hosszabb távú elképzelések között szerepel egy vasúttechnikai oktatási, kutatási és innovációs kompetenciaközpont kialakítása is, amely a vasút mellett a villamos- és tram-train-rendszerekhez kapcsolódó tudást is integrálhatja.

Bács Zoltán rektor a találkozón arról beszélt, hogy a Debreceni Egyetem stratégiai szemléletében a campusok nem különálló oktatási helyszínek, hanem egy közös tudás- és innovációs hálózat egymást erősítő elemei. Az egyetem regionális küldetésének fontos része a különböző térségek gazdasági és tudományos erősségeinek összekapcsolása. Hangsúlyozta, hogy az egyetem műszaki, járműipari, robotikai és mesterségesintelligencia-kutatási kompetenciái új lehetőségeket teremthetnek a szolnoki ipari környezethez kapcsolódó képzések fejlesztésében.

Husi Géza dékán ismertette a Műszaki Kar képzési és kutatási profilját, valamint a vasútipari képzés jelentőségét. A vasúti és a kötöttpályás közlekedési ágazat komplex mérnöki kompetenciákat igényel, a gépészeti és járműtechnológiai ismeretektől kezdve az automatizáláson, a digitalizáción és az intelligens rendszereken át egészen a fenntartható közlekedésig és az üzemeltetés korszerű megoldásaiig.

A dékán szerint a tervezett vasútipari mérnökképzési rendszer ezekre a kihívásokra kíván választ adni az egyetemi oktatás, a kutatás és a vállalati tapasztalatok összekapcsolásával. A kezdeményezés hosszabb távon egy integrált vasúttechnikai oktatási-kutatási kompetenciaközpont alapjait teremtheti meg, amely erősítheti Szolnok szerepét a kötöttpályás közlekedéshez kapcsolódó mérnöki utánpótlás, az alkalmazott kutatás és az ipari innováció területén. A vasút mellett a városi villamosközlekedés és a tram-train-rendszerek szintén fontos fejlesztési irányt jelenthetnek.

Palkovics László, a Debreceni Egyetem Járműipari, Robotikai és Mesterséges Intelligencia Koordinációs Intézetének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a Debrecenben formálódó járműipari és technológiai ökoszisztéma, valamint a Szolnokhoz kapcsolódó vasútipari kompetenciák között több kapcsolódási pont is azonosítható. Ezek az oktatás, a kutatás-fejlesztés és az ipari együttműködések számára egyaránt új lehetőségeket teremthetnek.

Menyhárt József, a Műszaki Kar Járműmérnöki Tanszékének vezetője az előzetes vállalati egyeztetések tapasztalatairól számolt be. Elmondta, hogy az egyetem szemléletében az ipari együttműködés nem kizárólag a végzett szakemberek foglalkoztatásáról szól, hanem a vállalatok a képzési tartalmak alakításában, a gyakorlati tudás átadásában, a közös fejlesztésekben és az innovációs feladatok meghatározásában is aktív szerepet vállalhatnak.

A tájékoztatás szerint a szakmai találkozó egyik legfontosabb célja az volt, hogy a tervezett képzési rendszer már kialakításának szakaszában építsen a vállalatok tapasztalataira és szakemberigényeire. A résztvevők áttekintették az előzetes ipari egyeztetések eredményeit, a szükséges mérnöki kompetenciákat, a lehetséges képzési formákat, valamint a vállalati és egyetemi együttműködés hosszú távú kereteit.