Rekorddöntő hőhullám sújtja Nyugat‑Európát – iskolazárások, halálesetek, riasztások

Nyugat-Európa az idei nyár elején szokatlanul korai és rendkívül intenzív hőhullámmal néz szembe: Nagy-Britanniában és Belgiumban sorra dőlnek a júniusi melegrekordok, Spanyolországban pedig már több mint kétszáz halálesetet hoznak összefüggésbe a kánikulával. A hatóságok vörös és narancssárga riasztásokat adtak ki, az oktatás, a közlekedés és az egészségügyi rendszer is komoly terhelés alatt van.

Rekorddöntő hőhullám sújtja Nyugat‑Európát – iskolazárások, halálesetek, riasztások

Rekordmeleg Nagy-Britanniában, vörös hőségriasztással

Nagy-Britanniában szerdán megdőlt a júniusi országos hőségrekord: a brit meteorológiai intézet előzetes adatai szerint 36,1 Celsius-fokos maximumot mértek a dél-angliai Hampshire megyében, Gosport városában. Ezzel egy fél évszázados csúcs dőlt meg, az eddigi rekordot 35,6 fokkal 1976. június 28-án jegyezték fel.

A meteorológiai szolgálat a hét közepétől a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztást tartja érvényben Anglia déli harmadában, beleértve Londont is. A prognózis szerint csütörtökön és pénteken az ország keleti részein tovább fokozódhat a hőség, a 37–38 fokos maximumok sem kizártak.

A rendkívüli meleg az oktatást és a közlekedést is érinti: Angliában és Walesben több mint ezer iskolában rendeltek el tanítási szünetet vagy rövidített tanítást. Az országos vasúti infrastruktúrát működtető National Rail arra kérte az utasokat, hogy csak halaszthatatlan esetben utazzanak a vörös riasztással érintett térségekbe, mert a hőség fennakadásokat okozhat a vasúti közlekedésben. Londonban több metróvonalon jelentős késések alakultak ki a hőség okozta műszaki problémák miatt.

A mostani ráadásul nem elszigetelt jelenség: június már a második egymást követő hónap, amikor havi hőségrekord dől meg Nagy-Britanniában. Május végén a nyugat-londoni Kew Gardens megfigyelőállomásán 35,1 fokos országos maximumot mértek, ezzel megdöntve az 1922-ből és 1944-ből származó korábbi májusi csúcsokat.

Spanyolország: több mint kétszáz haláleset a nyár első hőhulláma miatt

Spanyolországban a nyár első hőhulláma már mérhető emberáldozatokkal járt. A III. Károly Egészségügyi Intézet csütörtöki jelentése szerint a vasárnaptól szerdáig tartó időszakban legalább 212 haláleset hozható összefüggésbe az évszakhoz képest szokatlanul erős kánikulával. A becslés a napi halálozási megfigyelő rendszer (MoMo) és a hőmérsékleti adatok összevetésén alapul.

A hőséghullám első napján 13, a másodikon 38, kedden 66, szerdán pedig már 95 ember halálát köthetik a rendkívüli meleghez. A halálesetek túlnyomó többsége az enyhébb klímához szokott kantábriai partvidék közösségeiben történt, ahol a legmagasabb, vörös szintű hőségriasztás volt érvényben, és több egymást követő napon 40 fok fölé emelkedett a nappali hőmérséklet.

Az északi Asztúria és Galicia tartományban is nőtt a halálozások száma, noha ott a hőmérséklet nem volt annyira szélsőséges. Ezekben a régiókban azonban kiemelkedően magas az idős lakosság aránya, akik különösen érzékenyek a hőstresszre.

Blanca Paniello közegészségügyi és klímaváltozási szakértő szerint a hőség okozta halálesetek nem mindig látványos, hirtelen eseményekhez – például hőgutához – kapcsolódnak. A hőstressz elsődleges hatása a szív- és érrendszerre nehezedő kritikus terhelés: a szervezet a hőmérséklet emelkedésére a szívteljesítmény fokozásával és az izzadással járó folyadékvesztéssel reagál. Idős korban romlik a hőszabályozás, a meglévő betegségek pedig tovább növelik a szövődmények kockázatát. Az intézet adatai szerint az elmúlt négy nap hőséghez köthető haláleseteinek mintegy fele 85 év felettieket érintett.

Belgium: országos hőségriadó, 38 fokos csúcs és egészségügyi figyelmeztetések

Belgiumban szintén rendkívüli hőhullám tombol: a belga kormány országos hőségriadót rendelt el, a hőmérséklet a hét második felében is jóval 30 fok felett marad, pénteken pedig várhatóan eléri a 38 fokot. A belga nemzeti válságközpont, az egészségügyi minisztérium és a Királyi Meteorológiai Intézet egyeztetése után az egész országra narancssárga riasztást hirdettek ki.

Az elmúlt napokban tapasztalt kivételes hőhullám várhatóan legalább vasárnapig tart, a legtöbb helyen 35 fok körüli vagy azt meghaladó maximumokkal. A hatóságok arra figyelmeztetnek, hogy nemcsak a nappali hőség, hanem az éjszakai enyhe idő és a magas ózonkoncentráció is megterheli a szervezetet. A városi területeken az éjszakai hőmérséklet sem csökken 20 fok alá.

A szerdai nap a mérések kezdete óta a legmelegebb június 24-e volt Belgiumban. A Brüsszelhez tartozó Uccle városrészben 33,2 fokot mértek, amivel megdőlt az 1976-ban rögzített korábbi rekord. A meteorológusok szerint a következő napokban további csúcsok dőlhetnek meg, pénteken tetőzhet a hőség 38 fok körüli értékekkel.

A hőség a mindennapi életet is felborítja: a brüsszeli Atomium turisztikai látványosságot szerdán ideiglenesen lezárták, a belga vasúttársaság naponta több vonatot töröl. A hatóságok részletes egészségügyi ajánlásokat tettek közzé: az alkoholos, cukros italok és a kávé kerülése mellett a szokásosnál több víz fogyasztását javasolják, árnyékos helyek keresését szabadtéren, sapka viselését, beltérben pedig az ablakok zárva tartását és a lakások elsötétítését a felmelegedés mérséklésére.

Felhívják a figyelmet a megerőltető fizikai aktivitás kerülésére, különösen a nap legforróbb óráiban, és szolidaritásra szólítanak fel: kiemelten kérik, hogy a lakosság figyeljen a gyermekekre, krónikus betegekre, idősekre és társadalmilag elszigetelt emberekre, vegyék fel velük a kapcsolatot, látogassák meg őket. Külön hangsúlyozzák: senkit – sem embert, sem állatot – nem szabad parkoló járműben hagyni.

Egyre gyakoribb, egyre korábbi hőhullámok

A három ország példája jól mutatja, hogy a 2026-os nyár eleji hőhullám nem lokális, hanem Nyugat-Európa nagy részét érintő, kiterjedt időjárási esemény. A júniusban megdőlő rekordok, az iskolabezárások, a közlekedési fennakadások és a Spanyolországban már most kimutatott, több százra becsült hőséghez köthető haláleset arra utalnak, hogy a kontinens infrastruktúrája és egészségügyi rendszere továbbra is nehezen alkalmazkodik a tartós, extrém meleghez.