Gyula ostromának 460. évfordulójára emlékeznek a hétvégi fesztiválon

A gyulai vár ostromának 460. évfordulójára emlékeznek hétvégén a 14. Gyulai Végvári Napokon - közölték a szervezők.

Repisky Dániel, az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. közművelődésért felelős ügyvezetője elmondta, 27 hagyományőrző egyesület - köztük lengyel és szlovák csapatok - mintegy 300 hagyományőre segít visszaidézni az 1566-os eseményeket.

Kiemelte, hogy idén az eddiginél még nagyobb szerepet szánnak a hagyományőrzőknek, akik a csatajelenetek bemutatása mellett a gyerekeknek apródiskolát, fegyverismertetőket tartanak; a tábori látványkonyhákban bemutatják a búzacséplést, a lepénykenyér-sütést, és megízlelhető lesz a mézser is.

Az északi földbástyáknál Kahvehanet (keleti kávézót) rendeznek be, ahol a török főúri élettel, vízipipával és rózsavizes italokkal várják az érdeklődőket.

Idén a vár melletti sétányt is bevonják a helyszínek közé, a "falszoroson" a korabeli pásztori életet mutatják be az érdeklődőknek.

Szombaton a vár elfoglalásánál is lesznek új elemek: az oszmánokat alakító hagyományőrzők bemutatják, hogyan támadtak meg egy falut, és a lovas egységek is új párviadalokat imitálnak - fejtette ki az ügyvezető, hozzátéve: újdonság lesz az is, hogy a hagyományos színpadi konferálás helyett egy a tömeget járó "kikiáltótól" tudhatják meg a látogatók, hogy hol, mi történik.

Repisky Dániel közölte, a legfontosabb az újdonságok sorában, hogy - nyugat-európai mintára - megpróbálják a város mind nagyobb részét bevonni a rendezvénybe. Hét gyulai étterem csatlakozott a Végvári ízutazás elnevezésű kezdeményezéshez, ők 16. századi vagy a korszak által inspirált menüsort tűznek az étlapjukra.

A háromnapos rendezvény hagyományos elemekkel is várja az érdeklődőket: a pénteki megnyitót a történelmi belvárost érintő felvonulás követi. A leglátványosabbak idén is a hadijátékok lesznek: szombaton 17.30-as kezdettel a gyulai vár 1566-os ostromát, míg vasárnap délután négykor az erődítmény 129 évvel későbbi visszafoglalását élhetik át a nézők.

Esténként ingyenes koncertek lesznek: pénteken A Grund vígszínházi fiúzenekar, szombaton Deák Bill Gyula, vasárnap a Magna Cum Laude lép fel.

A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője 1566-ban hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)

Az ostromnak Kerecsényi László várkapitány és Pertev pasa, Szulejmán sógora megállapodása vetett véget: a várbeli készletek fogyása és a kitörő vérhasjárvány miatt, szabad elvonulás fejében adta át a várat a magyar hadvezér. A törökök azonban megtámadták a kivonuló sereget, az emberek többségét megölték vagy fogságba hurcolták. Kerecsényit láncra verték, előbb a szigetvári török táborba, majd Nándorfehérvárra vitték, ahol kegyetlenül megkínozták és néhány hónapnyi rabság és kiszabadításának eredménytelen kísérletei után végül kivégezték.

A Gyulai Végvári Napok ingyenesen látogatható, belépőjegyet csupán a vár belső tereiben zajló programokra (tárlatvezetés, szabadulószoba) és a Gyulai Várfürdőben megvalósuló eseményekre kell váltani.

A részletes program elérhető a https://gyulavara.hu/gyulai-vegvari-napok/ oldalon.

Középkori forgatag várja a látogatókat szombaton Szegeden is, az alsóvárosi ferences templom mellett, ahol koncertekkel, kulturális programokkal, középkori fegyver- és harci bemutatóval, apródiskolával, közös tánccal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a csata 570. évfordulója alkalmából.

Azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János török fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy a nagyszámú nemzeti gyásznapok mellett a világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

1456 nyarán a Kapisztrán Szent János vezetésével dél felé vonuló keresztesek megálltak a szegedi ferences rendház mellett, a mai Mátyás téren, így a Nándorfehérvári Emléknapoknak a helyszíne révén közvetlen kapcsolata is van a történelmi eseménnyel.

Szeged egyetlen, immár két évtizede megszervezett, középkori hagyományokat felidéző kulturális programjának résztvevői szombaton délelőtt a belvárosban, a Klauzál téren gyülekeznek, majd a zenés-zajos menet - muzsikusokkal, dobosokkal, zászlóforgatókkal - az alsóvárosi ferences templomhoz és kolostorhoz vonul, ahol élő szerepjáték, gyermek lovagi torna, apródiskola, sárkányösvény interaktív játék, lovagi kézműves foglalkozás, solymászbemutató várja őket. Fellép Sayid Al-Zaawahifi, a Kígyók Ura, és láthatók majd a színpadon hastáncosok is.

A látogatók akár karnyújtásnyi közelségből csodálhatják meg az öltözeteket és a fegyvereket, megtapasztalhatják, milyen volt a tábori élet Mátyás korában a fekete sereg számára.

Haditorna, lovagi bajvívás, középkori fegyver- és hadi bemutató mellett a hagyományőrző egyesületek tagjai táncházakat, koncerteket tartanak. A Maróti Hagyományőrző Egyesületnek köszönhetően az is kiderül, milyen tűzfegyvereket használtak a török korban.

A programot - már napnyugta után - tűzijáték helyett Szent Longinus Történelmi Hagyományőrző Egyesület tűzshowja és tűzpárbaja zárja.

Másnap reggel a ferences templomban ünnepi szentmisét tartanak a nándorfehérvári diadal 570. évfordulójának tiszteletére.

A Hunyadi János által vezetett keresztény magyar seregek 1456. július 22-én mértek megsemmisítő vereséget II. Mehmed török szultán hadaira. A napot 2011-ben az Országgyűlés a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.