Az európai Hera űrszonda elérte a Didymos kettős kisbolygót

Elérte a Didymos és Dimorphos földközeli kettős kisbolygót az Európai Űrügynökség Hera űrszondája, hogy közelről vizsgálja meg az amerikai űrkutatási hivatal négy évvel ezelőtti becsapódási kísérletének következményeit.

Az európai Hera űrszonda elérte a Didymos kettős kisbolygót

Az Űrvilág csillagászati hírportálon olvasható, hogy 2024 októberében indított európai űreszköz november 11-én érte el a Didymos-Dimorphos kettős kisbolygórendszert. A rendszer kisebbik, mintegy 150 méter átmérőjű tagjába, a Dimorphosba 2022 szeptemberében ütközött bele szándékosan az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART űrszondája.

A NASA kísérletének célja annak bizonyítása volt, hogy egy megfelelő sebességgel becsapódó űreszközzel módosítható egy kisbolygó pályája, és így a jövőben, szükség esetén, akár a Földet fenyegető égitestek is eltéríthetők.

A DART sikerrel járt, mivel a Dimorphos keringési ideje a 780 méter átmérőjű Didymos körül a vártnál nagyobb mértékben, mintegy 33 perccel rövidült meg.

Az ESA bolygóvédelmi küldetése során a Hera feladata most annak az utólagos részletes vizsgálata, hogy pontosan mi történt az ütközés során.

Az űrszonda már elkészítette első közeli felvételeit a kisbolygópárról, amelyeken a nagyobb Didymos felszínének korábban nem látott részletei is megfigyelhetők. A kisebb Dimorphos azonban egyelőre nagyrészt rejtve maradt: az első képeken árnyék takarta, a legújabb felvételeken pedig részben a Didymos mögött látható.

Az ESA november 25-én tervezi bemutatni a két égitestről készített részletesebb képeket, amelyekből már az is kiderülhet, hogyan változott meg a Dimorphos alakja a becsapódás következtében.

A Hera jelenleg mintegy 25-30 kilométeres távolságból vizsgálja a kisbolygórendszert. December elején a Hera még közelebb merészkedik, 8-20 kilométerre megközelítve a kisbolygókat. A részletes vizsgálatok során megpróbálják meghatározni a Dimorphos alakját, tömegét és belső szerkezetét, valamint felkutatni a DART becsapódásának nyomait. A későbbi megfigyelésekbe a Hera két apró kísérőszondája, a CubeSat-méretű Juventas és a Milani is bekapcsolódik, amelyek további mérésekkel segítik a kisbolygók fizikai tulajdonságainak feltárását, hogy a végén akár le is ereszkedjenek a Dimorphos felszínére - írták.

Mint a cikkben olvasható, a DART és a Hera együttes küldetése az eddigi legösszetettebb bolygóvédelmi célú űrkísérlet. A NASA űrszondája már bebizonyította, hogy egy kisbolygó pályája mesterséges ütközéssel megváltoztatható, az európai Hera pedig most azt vizsgálja, milyen fizikai folyamatok álltak a siker hátterében.

Az eredmények nyomán a kutatók pontosabban megjósolhatják majd, mekkora űreszközre és milyen becsapódási sebességre lenne szükség egy valóban veszélyes kisbolygó eltérítéséhez.

A mostani vizsgálatok így fontos lépést jelenthetnek afelé, hogy egy jövőbeli kozmikus fenyegetés esetén az emberiség ne csupán észlelni, hanem elhárítani is képes legyen egy ilyen típusú veszélyt.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is közreműködik az ESA bolygóvédelmi küldetésében. A BME szakemberei dolgoznak azon, hogy az aszteroidakutató űrszonda minél jobb képeket küldjön. A szonda "szemeit", a hat optikai kamerát a BME kutatói kalibrálták és ők végzik majd el a szondáról érkező képek kalibrációját is, hogy az elemzéseket végző tudósok pontos alapanyagból dolgozhassanak.