Az európai Hera űrszonda elérte a Didymos kettős kisbolygót
Elérte a Didymos és Dimorphos földközeli kettős kisbolygót az Európai Űrügynökség Hera űrszondája, hogy közelről vizsgálja meg az amerikai űrkutatási hivatal négy évvel ezelőtti becsapódási kísérletének következményeit.

Az Űrvilág csillagászati hírportálon olvasható, hogy 2024 októberében indított európai űreszköz november 11-én érte el a Didymos-Dimorphos kettős kisbolygórendszert. A rendszer kisebbik, mintegy 150 méter átmérőjű tagjába, a Dimorphosba 2022 szeptemberében ütközött bele szándékosan az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART űrszondája.
A NASA kísérletének célja annak bizonyítása volt, hogy egy megfelelő sebességgel becsapódó űreszközzel módosítható egy kisbolygó pályája, és így a jövőben, szükség esetén, akár a Földet fenyegető égitestek is eltéríthetők.
A DART sikerrel járt, mivel a Dimorphos keringési ideje a 780 méter átmérőjű Didymos körül a vártnál nagyobb mértékben, mintegy 33 perccel rövidült meg.
Az ESA bolygóvédelmi küldetése során a Hera feladata most annak az utólagos részletes vizsgálata, hogy pontosan mi történt az ütközés során.
Az űrszonda már elkészítette első közeli felvételeit a kisbolygópárról, amelyeken a nagyobb Didymos felszínének korábban nem látott részletei is megfigyelhetők. A kisebb Dimorphos azonban egyelőre nagyrészt rejtve maradt: az első képeken árnyék takarta, a legújabb felvételeken pedig részben a Didymos mögött látható.
Az ESA november 25-én tervezi bemutatni a két égitestről készített részletesebb képeket, amelyekből már az is kiderülhet, hogyan változott meg a Dimorphos alakja a becsapódás következtében.
A Hera jelenleg mintegy 25-30 kilométeres távolságból vizsgálja a kisbolygórendszert. December elején a Hera még közelebb merészkedik, 8-20 kilométerre megközelítve a kisbolygókat. A részletes vizsgálatok során megpróbálják meghatározni a Dimorphos alakját, tömegét és belső szerkezetét, valamint felkutatni a DART becsapódásának nyomait. A későbbi megfigyelésekbe a Hera két apró kísérőszondája, a CubeSat-méretű Juventas és a Milani is bekapcsolódik, amelyek további mérésekkel segítik a kisbolygók fizikai tulajdonságainak feltárását, hogy a végén akár le is ereszkedjenek a Dimorphos felszínére - írták.
Mint a cikkben olvasható, a DART és a Hera együttes küldetése az eddigi legösszetettebb bolygóvédelmi célú űrkísérlet. A NASA űrszondája már bebizonyította, hogy egy kisbolygó pályája mesterséges ütközéssel megváltoztatható, az európai Hera pedig most azt vizsgálja, milyen fizikai folyamatok álltak a siker hátterében.
Az eredmények nyomán a kutatók pontosabban megjósolhatják majd, mekkora űreszközre és milyen becsapódási sebességre lenne szükség egy valóban veszélyes kisbolygó eltérítéséhez.
A mostani vizsgálatok így fontos lépést jelenthetnek afelé, hogy egy jövőbeli kozmikus fenyegetés esetén az emberiség ne csupán észlelni, hanem elhárítani is képes legyen egy ilyen típusú veszélyt.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) is közreműködik az ESA bolygóvédelmi küldetésében. A BME szakemberei dolgoznak azon, hogy az aszteroidakutató űrszonda minél jobb képeket küldjön. A szonda "szemeit", a hat optikai kamerát a BME kutatói kalibrálták és ők végzik majd el a szondáról érkező képek kalibrációját is, hogy az elemzéseket végző tudósok pontos alapanyagból dolgozhassanak.
- Cimkék:
- Hera űrszonda
- Didymos
- Dimorphos
- kettős kisbolygó
- Európai Űrügynökség
- űrkutatási hivatal
- NASA
- DART űrszonda