GPS-jeladót kapott négy debreceni dolmányos varjú, több mint 150 pár él a város északi részén

Műholdas nyomkövetőkkel vizsgálják a debreceni dolmányos varjak mozgását a Debreceni Egyetem kutatói. Első körben négy madárra került GPS-jeladó, a szakemberek pedig azt remélik, hogy a technológia segítségével pontosabb képet kaphatnak a városi varjak életmódjáról. Debrecen északi városrészében már több mint 150 pár költ.

GPS-jeladót kapott négy debreceni dolmányos varjú, több mint 150 pár él a város északi részén

Újabb mérföldkőhöz érkezett a Debreceni Egyetem több mint húsz éve tartó városi varjúkutatása: a szakemberek napelemes GPS-nyomkövetőkkel láttak el négy dolmányos varjút. A kutatáshoz összesen tíz jeladót vásároltak, első körben azonban négy madárra helyeztek fel eszközt.

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke 2005 óta vizsgálja a dolmányos varjak debreceni állományát. A kutatás során korábban fészekfelméréseket végeztek, valamint színes gyűrűkkel és szárnybilétákkal jelölték meg a madarakat. A mostani fejlesztésben a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ is részt vesz.

A dolmányos varjú az 1980-as években még ritka madárnak számított Debrecenben, a 2000-es évek elejére azonban állandó fészkelővé vált. A 2005 utáni időszakban jelentősen megnőtt a városi állomány: míg kezdetben 13 fészket tartottak számon, ma már több mint 150 pár költ Debrecen északi városrészében.

A kutatók szerint a városi környezet kedvező feltételeket biztosít a faj számára. Az eredetileg agrárkörnyezethez kötődő madarak megfelelő fészkelőhelyeket és bőséges táplálékot találnak a településen. A kommunális hulladék, valamint a kóbor macskáknak és kutyáknak kihelyezett ételmaradékok is hozzájárulnak ehhez.

A GPS-jeladók segítségével a szakemberek részletesebben vizsgálhatják a madarak mozgását, táplálkozási és költési területeit. Az eszközök beállításától függően akár napi rendszerességgel is követhetik a madarak mozgását; a kutatók szerint amíg a jeladók rajtuk vannak, az egész életüket nyomon tudják követni.

A kutatás célja, hogy a megszerzett információkkal segítsék a városgazdálkodókat, a vadgazdálkodókat és a lakosságot az ember és a varjak közötti konfliktusok kezelésében. Kövér László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője szerint a dolmányos varjú fontos része a városi ökoszisztémának, ugyanakkor a jelenléte sokak számára kellemetlenségekkel jár.

A lakossági szemléletformálás érdekében a négy megjelölt madarat híres természettudósokról nevezték el: Charles Darwin, Sir David Attenborough, Herman Ottó és Carl von Linné után. A GPS-jeladókat Koleszár Balázs állatorvos helyezte fel. A madarak kiválasztásánál figyelembe veszik, hogy a mindössze 10 grammos, napelemmel és hőmérséklet-érzékelővel ellátott GPS-modul tömege ne haladja meg a testtömegük három százalékát. A rögzítés módját az egyedek testalkatához igazítják.

A szakemberek arra kérik a lakosságot, hogy amennyiben valaki egy jeladóval ellátott állatot talál, keresse a Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék vagy a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ munkatársait.