A hétvége folyamán legalább háromezer üzletet érintettek rongálások vagy fosztogatások
Helyi és részleges kijárási tilalmakat vezetnek be a francia városokban a további zavargások megelőzésére. Olaszországban is zajlanak az összecsapások a tüntetők és a rendőrök között.

Részleges és helyi kijárási tilalmakat vezetnek be hétfő este egyes francia városokban a hatóságok, amelyek a bírálatok kereszttüzébe kerültek, miután nem tudták megakadályozni a hétvége folyamán az erőszakos cselekményeket és a fosztogatásokat a megélhetési problémák elleni tömegtüntetések mentén.
Sébastien Lecornu miniszterelnök a kormány illetékes tagjaival tartott válságtanácskozást követően bejelentette, hogy a prefektusoktól kijárási tilalmak bevezését kérte hétfő estétől, amelyek "részlegesek vagy helyi jellegűek" lesznek.
Az intézkedés elsődleges célja, hogy a fosztogatásoktól megóvja az üzleteket, miután a hétvégén kaotikus jelenetek uralkodtak a francia nagyvárosok bevásárlóutcáiban.
"Ha szükséges", a rendkívüli állapotot is bevezetik, de a helyi kijárási tilalmak most "jobban megfelelnek" a kormányfő szerint.
A válság mértékét jelzi, hogy Laurent Nunez belügyminiszter benyújtotta lemondását Emmanuel Macron államfőnek, aki elutasította azt, arra hivatkozva, hogy "szükség van a rendfenntartó erők folyamatos irányítására".
"A franciák azt gondolhatják, hogy mindenhol káosz van. Szerencsére nem így van, a káosz nagyon lokalizált a városközpontokban" - mondta a miniszterelnök. "Nem arról van szó, hogy Párizs egészét kijárási tilalom alá vonjuk, ennek nincs értelme" - hívta fel a figyelmet.
Miközben szombaton országszerte a nagyobb városokban a sárgamellényesekből, középiskolásokból és egyetemistákból, valamint klímaaktivistákból és antifasisztákból álló menetekben százezrek tiltakoztak békésen a megélhetési problémáik miatt a rendőrség által engedélyezett és biztosított útvonalakon, arcukat álarccal eltakaró, fekete ruhás fiatalokból álló vandálcsoportok behatoltak középületekbe, ahol gyújtogattak, mások üzleteket fosztogattak, barikádokat emeltek bérkerékpárokból és kordonokból, amelyeket aztán felgyújtottak.
A rendbontások - a szombatinál kisebb mértékben - vasárnap is folytatódtak Párizsban és Lyonban.
A kormány szerint a hétvége folyamán legalább háromezer üzletet érintettek rongálások vagy fosztogatások.
Serge Papin kereskedelmi miniszter ígéretet tett arra, hogy az érintett vállalkozóknak egy "külön támogatási alapból" kártérítést fizet a kormány. Anne Le Hénanff, a digitális ügyekért felelős kormánytag az X közösségi oldalon azt is bejelentette, hogy kérte az online viszonteladói nagy internetes oldalaktól a kifosztott üzletekből származó termékekre vonatkozó hirdetések azonnali eltávolítását.
A szervezők szerint országszerte 800 ezren, a belügyminisztérium szerint több mint félmillióan vonultak utcára. A felvonulásokra rátelepedő rendbontók közül 2231 embert vettek őrizetbe, az összecsapásokban közel ezer rendőr és demonstráló sérült meg.
Miközben a politikusok és az országos médiumok arról folytattak vitát, hogy kit terhel a felelősség a rongálásokért, a szombati megmozdulást szervező sárgamellényesek október 31-re egy újabb országos megmozdulást hirdettek, a szakszervezetek pedig november 5-re jelentettek be sztrájknapot.
Az ellenzék szerint a kormány és a rendvédelmi erők nem készültek fel arra, hogy tömegek vesznek részt a szombati tüntetéseken, és rosszul reagáltak a rendbontásokra, amelyek már a demonstrációk előtt elkezdődtek a nagyvárosokban.
Emmanuel Macron államfő vasárnap esti televíziós beszédében elismerte, hogy történtek "hibák" a rendfenntartásban, míg a belügyminiszter "kontrollvesztést" tapasztalt egyes városokban. Gérald Darmanin igazságügyminiszter a France 2 köztévében pedig úgy fogalmazott, hogy a hatóságok "kétségtelenül kudarcot vallottak" az erőszakkal szemben, és úgy ítélte meg, hogy "hírszerzési kudarc" történt.
Hat hónappal az elnökválasztás előtt a válság politikai fordulatot vett.
A baloldal azt rója fel az államfőnek, hogy nem reagál érdemben a tüntetők követeléseire, míg a jobboldal nagyobb határozottságot követel a kormánytól a rendbontókkal szemben.
Párizs szocialista polgármestere, Emmanuel Grégoire szerint az erőszak annak az eredménye, hogy a kormány hagyta elfajulni a szociális tiltakozó mozgalmat.
Bár a végrehajtó hatalom elismerte a rendfenntartási problémákat, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nevű pártot okolja az erőszak morális és politikai felelősségéért.
Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfőn úgy fogalmazott, hogy az "ultrabaloldali mozgalom mélyreható zűrzavart akar szervezni az országban a választásokig".
"Van egy egész átláthatatlan tömeg, amely aktiválódhat, hogy megkérdőjelezze az elnökválasztás időpontját és annak megtartását" - fogalmazott a miniszterelnök, aki jelezte, a kérdésről külön egyeztet a hírszerző szolgálatokkal.
A felmérések szerint jelenleg a második helyen álló radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon "meglepetésének" adott hangot a miniszterelnök kijelentése miatt, és azt mondta, hogy "ilyesmiről ő még soha nem hallott".
A felméréseket jelenleg vezető Marine Le Pen pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés a kormányhoz hasonló állásponton van. "Az ultrabaloldal a demokráciánk rákja" - jelentette ki Jordan Bardella, a párt elnöke.
A harmadik helyen álló Raphaël Glucksmann szociáldemokrata elnökjelölt pedig úgy véli, hogy a jelenlegi "káosz" Marine Le Pennek kedvezhet a választásokon.
Az erőszakot Párizs érseke is elítélte. Laurent Ulrich úgy fogalmazott, hogy a fővárost "elcsúfította az erőszak", amely "láthatatlanná és érthetetlenné tette számos honfitársunk, mindenekelőtt a fiatalok aggodalmainak jogos kifejezését".
"Nehéz elhinnünk, hogy ugyanaz a város, amely örömmel és harmóniával fogadta XIV. Leó pápát, kevesebb mint egy hónappal később erőszak színhelyévé válhatott" - írta közleményében az érsek.
Olaszországban is zajlanak az összecsapások. Feketébe öltözött, arcukat eltakaró fiatalok kirakatokat törtek be, üzleteket fosztottak ki Milánó városközpontjában vasárnap délutántól kezdődően, és többször összecsaptak az őket oszlatni igyekező rendőrökkel.
Munkahelyükért tüntető acélgyári munkások elfoglalták Genova repülőterét.
Leállt a genovai Kolumbusz Kristóf repülőtér forgalma, miután az egyik legnagyobb európai acélgyár, az Ilva munkásai elfoglalták hétfőn reggel, így kívánva felhívni a figyelmet veszélyben forgó munkahelyeikre.
- Cimkék:
- Franciaország
- tüntetés
- barikád
- erőszak
- rohamrendőr
- megélhetési válság
- tiltakozássorozat
- Emmanuel Macron