Támogató programokat biztosítanak az egyetemeknek

A magyar fiatalok külföldi ösztöndíj-lehetőségeinek bővüléséről, valamint a hazai kutatók számára folyamatosan szélesedő kutatói életpálya-modellről volt szó a HÖOK szakmai rendezvényén, amely a csütörtökön nyílt háromnapos Educatio Nemzetközi Oktatási Szakkiállítás keretében valósult meg.

Az Education + konferencián mérföldkőnek nevezték, hogy elindítják a hallgatói sikeresség fokozását, a lemorzsolódást csökkentő tanulást támogató programot, amelyben a felsőoktatást támogató szakmai szervezetek, hallgatói szervezetek kapnak lehetőséget arra, hogy támogató programokat biztosítsanak az egyetemeknek.

A felsőoktatás megújulási folyamatának kiemelkedő eleme volt a Pannónia-program létrehozása, amellyel kinyílt a világ a fiataloknak, és már több mint 11 300-an kerültek a legjobb külföldi egyetemekre. Olyan eszközt került a fiatalok kezébe, amely életútjuk minden állomásán biztos lehetőséget kínál.

Csütörtökön nyílt meg a Pannónia-program 2026-os pályázata a Tempus Közalapítvány felületén, és két fontos újítást vezettek be. Az egyik a vendégoktatók fogadásának lehetősége a top 250 egyetemről, a másik a kutatási célú mobilitás, amellyel a hallgatók ezeken az egyetemeken kutathatnak, akár fél éven keresztül. Mindkettő személyenként 10 millió forintos keretösszeggel, és egyéb juttatásokkal kerül bevezetésre.

A kutatói életpálya egyre bővülő lehetőségeiről elhangzott, hogy Magyarországon az elmúlt tizenöt évben megduplázódott, és mintegy 60 ezer főre nőtt a kutatásfejlesztésben dolgozók száma, miközben a doktori fokozattal rendelkező kutatók száma 12 ezerről 17 ezerre nőtt. Lakosságarányosan, egymillió főre vetítve ma 6200 kutató-fejlesztő jut a munkaerőpiacon, a dánoknál, svédeknél ez tízezer fő felett van, tehát van további lehetőség a fejlődésre.

A külföldi doktori hallgatók száma is szignifikánsan nőtt, ma már 30 százalékos a részarányuk a magyar doktori képzésben.

Szeptembertől új doktori rendszert indítottak el, amelyben a legkiválóbb kutatásokhoz csatlakozó kutató-jelöltek havi legalább nettó 425 ezer forintos bérrel tervezhetnek. A kooperatív képzési formát választók esetében ez az összeg átlagosan havi nettó legalább 400 ezer forint.

Az elhelyezkedő kutatók ma egyetemeinken bruttó 900 ezer forintos bérre számíthatnak, a kutatóhálózatban pedig bruttó 850 ezer forintra.

Magyarország felfedező kutatásokra tavaly 246 milliárd forintot fordított, szemben a 2016-os 78 milliárddal. A kutatási alap 2018-ban 16 milliárd forintból gazdálkodott, felfedező kutatásokra idén már 47 milliárd forint áll rendelkezésre három programon keresztül.

Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus vezetésével tavaly elindult az Élvonal Program és Alapítvány, amely a tudományos kutatói tehetséggondozásra, új tudásközpontok felépítésére és ezek technológiai hasznosítására fókuszál, hazatérő magyar és nem magyar kutatók vezetésével.