Mit takartak a háromezres kormányhatározatok?

Az "első csomag" a Századvéggel foglalkozik; azt mutatja meg, milyen kormányzati döntések és megbízások alapján, milyen konstrukciókban kerülhetett a szervezethez közpénz.

A kormányzati kommunikáció közleménye szerint most tizenhárom, közpénzből finanszírozott kutatásokról és tanulmányokról szóló döntést hoznak nyilvánosságra, de a folyamat folytatódni fog, összesen mintegy száz döntés bemutatásával.

A "háromezres kormányhatározatok" eredeti rendeltetése az, hogy valóban érzékeny, például nemzetbiztonsági vagy honvédelmi információkat tartalmazó kormánydöntések ne kerülhessenek nyilvánosságra. A mostani felülvizsgálat azonban azt mutatja, hogy az elmúlt 16 évben ezt az eszközt olyan ügyek elrejtésére is használták, amelyek esetében a titkosság fenntartása már nem indokolható - fűzték hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a Miniszterelnökség felülvizsgálja az elmúlt 16 év háromezres kormányhatározatait, és ahol a minősítés fenntartásának törvényi feltételei már nem állnak fenn, megszünteti azt. A valódi államtitkokat továbbra is védeni kell, de a közpénzek felhasználása önmagában nem indokolhatja az adatok minősítését és a nyilvánosság kizárását - szögezték le.

Az Orbán-kormányok ezekben a határozatokban jellemzően közvélemény-kutatási, médiakutatási, médiaelemzési és tanácsadói szolgáltatások megrendeléséről döntöttek; összesen mintegy 65 milliárd forintot különítettek el kutatásokra ezekkel a döntésekkel. A közlemény szerint a döntések között szerepel médiahatás-kutatás elrendelése Közép-Európában, Albániában és a balti államokban, valamint reprezentatív közvélemény-kutatás elrendelése a teljes európai uniós lakosságra és a balkáni országok lakosságára kiterjedően.

Az első "csomagról" azt közölték: a 2010 utáni kormányok alatt a Századvég szerepe és állami finanszírozása látványosan nőtt. A csoport közvélemény-kutatásokat, politikai és szakpolitikai elemzéseket, valamint stratégiai tanácsadást végzett az államnak, miközben évről évre milliárdos kormányzati megbízásokhoz jutott.

A dokumentumok így az eddig ismert kifizetések mögötti döntési mechanizmus egy részét is láthatóvá teszik. A dokumentumok elérhetők a https://kormany.hu/titkositott-kormanyhatarozatok linken - áll a közleményben.

A miniszter emlékeztetett, már tettek feljelentést a médiafigyelést "horribilis" összegekért végző Observerrel kapcsolatban, ahogy a Kommentár Alapítvánnyal szemben is, amelynek "huszonmilliárdért vettek ingatlanokat". Hozzátette, a Nézőpont Intézetnek fizetett pénzeket "már adják össze" a kollégái.

A magyar állam kifizetett 10-20 milliárd forintot arra, amit a ChatGpt 0,1 másodperc alatt meg tud írni - jelentette ki, hozzátéve, hogy néhány héten belül kiírnak egy nyilvános közbeszerzést a közvéleménykutatói feladatokra, amelynek elbírálása után minden kutatás, amit a magyar állam rendel, nyilvános lesz.