Tudományos sokszínűség a Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolában

A sportstatisztikák fogyasztói megítélése, a blokklánc mint stratégiai erőforrás az európai piacon, a fenntartható divatfogyasztás pszichológiai és döntéshozatali mechanizmusai, a munkafüggőség mint a deviáns szervezeti magatartás új formája – egyebek mellett ezekről a témákról volt szó a Debreceni Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskolájának nemzetközi konferenciáján. A rendezvényen kilenc szekcióban csaknem száz előadás hangzott el szerdán a Böszörményi úti campuson.

Az International Scientific PhD Conference 2026 a doktori képzésben részt vevő kutatók számára kínált magas színvonalú tudományos fórumot. A rendezvény célja nem csupán a PhD-hallgatók kutatási eredményeinek bemutatása volt, hanem a tudományos diskurzus elősegítése és a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítése is. A program gazdagsága jól tükrözte az intézmény kiterjedt tudományos hálózatát: a szekciók tematikája lefedte a gazdaság- és menedzsmenttudományok meghatározó területeit, a digitalizációtól és alkalmazott gazdaságtantól kezdve a fenntarthatóságon és ESG-kérdéseken át egészen a vezetés- és HR-menedzsmentig, pénzügyi menedzsmentig, kontrollingig, valamint a sportgazdaságtan és felsőoktatás kérdésköréig.

Nábrádi András, a doktori iskola vezetője kiemelte: a fenntarthatóság és a digitális transzformáció témája nemcsak külön szekciókban kapott hangsúlyt, hanem számos előadásban visszaköszönt, ami jól mutatja e kutatási irányok növekvő tudományos jelentőségét.

A konferencia nemzetközi jellegét erősítette, hogy a külföldi hallgatók külön szekcióban mutathatták be eredményeiket. Az előadások az energiafenntarthatóság, a felsőoktatás nemzetköziesítése, a globális értékláncok, a vállalati fenntarthatóság és a szervezeti menedzsment kérdéseit vizsgálták, afrikai, ázsiai és európai kontextusokban. A sokszínűség nemcsak földrajzi, hanem módszertani pluralizmust is eredményezett: a kutatások között statisztikai elemzések, panelmodellek, szemkamerás vizsgálatok, szisztematikus irodalmi áttekintések és esettanulmányok egyaránt szerepeltek.

Nábrádi András hangsúlyozta, hogy ez a módszertani gazdagság jelentősen hozzájárult a tudományos diskurzus minőségéhez és a szakmai visszajelzések megalapozottságához. A konferencia emellett lehetőséget adott a hálózatépítésre is, az online szekciók pedig tovább növelték a hozzáférhetőséget és a nemzetközi részvételt.

A doktori iskola vezetője úgy értékelte: a rendezvény sikeresen járult hozzá a doktori kutatások láthatóságának növeléséhez, a fiatal kutatók tudományos szocializációjához és a nemzetközi tudományos együttműködések erősítéséhez.