Debreceni kutatók szerint a fogínysorvadás növelheti a neurodegeneratív betegségek esélyét

A parodontitis a fogakat tartó szövetek gyulladásos megbetegedése, amelyet a lepedékben lévő baktériumok okoznak. Jellegzetes tünetei a vérző íny, a rossz lehelet, a visszahúzódó íny és a meglazult fogak, kezelés nélkül pedig akár a fogak elvesztéséhez is vezethet. Kiváltó okai között szerepel a nem megfelelő szájhigiénia, a felhalmozódott fogkő, a dohányzás, valamint genetikai hajlam is.

A kutatócsoport munkáját a Debreceni Egyetemet fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriuma Publikációs-díjjal ismerte el. A vizsgálat során arra jutottak, hogy a parodontitis genetikai mechanizmusokon keresztül is hozzájárulhat a neurodegeneratív betegségek kialakulásához, különösen az idősebb korosztály körében.

A kutatásban meghatározó szerepet vállalt Ghanem Amr Sayed, a DE ETK Epidemiológiai Tanszékének tanársegédje. Mint hangsúlyozta, a szájüreg nem „különálló” része a szervezetnek, ezért ami a szájban történik, az az egész testre hatással lehet. A szakemberek szekunder adatfeldolgozással dolgoztak: a Debreceni Egyetem Klinikai Központjának 2012 és 2022 közötti betegadatait elemezték. Összesen 4886 beteg 29 918 dokumentált ellátási eseményét vizsgálták, a pácienseket pedig aszerint osztották két csoportra, hogy szenvedtek-e fogágybetegségben. A kiinduláskor már ismert neurodegeneratív betegséggel élő betegeket kizárták, majd a követés során az újonnan megjelenő diagnózisokat elemezték.

Az eredmények egyértelműek: a fogágybetegséggel diagnosztizált betegek körében 43 százalékkal magasabb volt a neurodegeneratív betegségek kialakulásának kockázata. Ghanem Amr Sayed kiemelte, hogy a szájüreg egészsége az egész szervezet állapotával összefügg, ezért a rendszeres fogápolás, a fogorvosi ellenőrzés és az általános egészségvédelem létfontosságú. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a fogínyvérzés nem tekinthető „normálisnak”, a parodontitis pedig gyakran fájdalom nélkül zajlik, így sokan csak későn, már panaszok esetén fordulnak orvoshoz.

A kutatás célja nemcsak az összefüggések feltárása, hanem az is, hogy a nemzetközi és hazai egészségügyi ellátásban nagyobb hangsúlyt kapjon a szájüregi egészség szerepe a krónikus, nem fertőző betegségek megelőzésében. A szakember szerint a szájüregi kontrollt be lehetne építeni a fokozott prevencióba, a háziorvosi ellátásba is, központi témává téve az ínyvérzést, a foglazulást és a gyakori fogorvosi vizsgálatokat. A szájüregi problémák időben történő felismerése más betegségek – például a cukorbetegség – fokozott kockázatára is rámutathat, és segítheti a korábbi diagnózist, valamint az összehangolt betegellátást.

A kutatók üzenete egyszerű, de súlyos: a megelőzés kulcsfontosságú. A rendszeres fogorvosi vizsgálat, a gondos szájápolás és a szájüregi tünetek komolyan vétele nemcsak a fogak megőrzése miatt fontos, hanem hosszú távon az idegrendszeri betegségek kockázatával is összefügghet.