Debreceni Egyetem: nyilvánosak az Egyetem tér fejlesztési igényei

A kérdőívet több mint 7550-en töltötték ki, közel azonos arányban egyetemi polgárok (51%) és nem egyetemi polgárok (49%). A felmérésből kiderült, hogy az egyetemi polgárok jóval gyakrabban használják a teret: 72 százalékuk napi-heti rendszerességgel jár erre, míg a nem egyetemi polgárok körében inkább a heti-havi használat a jellemző (58%). Mindkét csoportnál az áthaladás bizonyult a leggyakoribb tevékenységnek, az egyetemi polgárok 88, a nem egyetemi polgárok 74 százalékánál. Az egyetemi polgárok esetében emellett hangsúlyos volt az ismerősökkel való találkozás (41%), a rendezvény- és programlátogatás (39%), valamint a pihenés (38%). A nem egyetemi polgárok körében a pihenés (48%), az ismerősökkel való találkozás (43%) és a rendezvények látogatása (42%) kapott nagyobb szerepet.

A jelenlegi állapot egyik leggyengébben értékelt eleme a babakocsis és kerékpáros közlekedés, illetve az akadálymentesség volt. Ezek a szempontok átlagosan 2,0 és 2,2 közötti értékelést kaptak, és mindkét csoportban a válaszadók 30–40 százaléka adott rájuk 1-es, azaz legrosszabb pontszámot.

A fejlesztési lehetőségek közül kiemelkedő igény mutatkozott az árnyékos pihenőhelyek kialakítására: az egyetemi polgárok 76, a nem egyetemi polgárok 78 százaléka adott maximális pontszámot erre a szempontokra, 4,6 és 4,7-es átlagértékkel. A tér felújítását a kitöltők csaknem 90 százaléka tartja fontosnak, függetlenül attól, hogy van-e egyetemi kötődésük. A zöldfelület növelése, a több pad és ülőhely kihelyezése, az árnyékos pihenőhelyek kialakítása és a vízmedencék további működtetése egyaránt 90 százalék feletti támogatottságot kapott. A járhatóbb, tisztább felületek és az akadálymentesítés iránti igény szintén magas, 80 százalék feletti volt.

A vízmedence sekély vízfelülettel történő bővítését a válaszadók 42 százaléka támogatta, míg 37 százalék (egyetemi polgárok) és 39 százalék (nem egyetemi polgárok) ellenezte. A burkolatok kapcsán a kitöltők többsége a stabilizált, vízáteresztő hazai természetes kőzúzalékot – akár stabilizált kavics formájában – javasolta, díszburkolati elemekkel kiegészítve, és olyan felületekkel, amelyek babakocsival, kerekesszékkel és kerékpárral is jól használhatók. A jelenlegi gyöngykavicsot az egyetemi polgárok mindössze 10, a nem egyetemi polgárok 16 százaléka jelölte meg megtartandó burkolatként.

A felmérés három életkori kategóriát is vizsgált (25 év alatt, 26–40 év között, 41 év fölött), azonban ezek között nem mutatkozott számottevő különbség a válaszokban.

 A következő lépés az eredmények fókuszcsoportos kiértékelése és a tervezési program összeállítása lesz egyetemi és önkormányzati szakemberek, civil szervezetek és szükség szerint hatósági szakértők bevonásával.

A válaszok alapján jelenleg inkább nem szívesen töltenek időt az emberek a téren, áthaladni viszont muszáj, ugyanakkor több pad, árnyék és kellemesebb környezet kedveltebbé tehetné a területet a pihenésre is. A cél egy jól használható, szerethető és kellemes tér kialakítása, amely sokak kedvencévé válhat. A végleges tervezési program összeállításához ötletpályázat lebonyolítása is szóba kerülhet, és felmerült a tervpályázat lehetősége is, így a tényleges munkák legkorábban a következő évben indulhatnak el. A park és a növények gondozása, valamint a szökőkút karbantartása addig is folyamatosan zajlik.