Sörrel nem tréfáltak
A sörminőség védelme a régmúlt időkben
Molnár László – Éttermi mester írása
„Sörbíráskodás” – a ma emberének talán meglepő ez a szó, talán sörivó versenyre is gondolnak egyesek, pedig a középkorban ezt egyáltalán nem átvitt értelemben használták. Történelmi tény: a hamisító sörfőzőket az ókorban és a középkorban is szigorúan büntették.
Bajorországban a XIV. században külön sörbizottságot hoztak létre, melynek tagjai télen hetente kétszer, nyáron háromszor tartottak sörszemlét a sörfőzdékben. Ha sör minősége nem felelt meg a követelményeknek, akkor szigorú szankciókat alkalmaztak.
Volt olyan eset is, amikor nemcsak a sörét kobozták el, hanem a sörfőzdéjét is azonnal bezárták – sőt, még a városból is kitiltották a serfőző mestert, akinek el kellett költöznie.
Ha ez a módszer meglepő volt, az igazi csavar még csak most jön. Hogyan ellenőrizték a minőséget?
Nem laboratóriumokban. Az ellenőrzés úgy zajlott, hogy három ellenőr szűk szarvasbőr nadrágban bement a sörfőzdébe, és egy vödör sört locsolt egy előre odakészített nyers, festetlen padra, melyre mind a hárman ráültek és úgy maradtak. Három óra múlva egyszer csak mindhárman felálltak, és ha a nadrágjuk odaragadt a padhoz: a sör megfelelt a minőségi követelményeknek, ki lehetett mérni. Őket hívták „sörkiválasztóknak” vagy „serkoptatóknak”, akik munkájuk becsületes végzését hivatali esküvel is szentesítették.
