Kutatási területe az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a vakság

Az alapítvány célja, hogy a magyar tudományt és tudást ismét világszintre emeljék, hogy 2030-ra Magyarország Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön, és a tudomány valós megoldásokat adjon a társadalom, a gazdaság és a környezet legfontosabb kérdéseire. Ennek jegyében indult útjára az Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány Krausz Ferenc vezetésével, amelynek célja 75 tehetséges magyar kutató hazahívása, valamint olyan fiatalok bevonása, akik a természettudományok területén a jövő meghatározó szereplői lehetnek.

Az elmúlt években megújult az egyetemi infrastruktúra, az alapítvány pedig a legkiválóbb kutatóknak megfelelő kutatási környezetet biztosít. Ennek érdekében megújították a doktori képzést, növelték a kutatási forrásokat, valamint elindították a HU-rizont programot, amelynek révén a magyar egyetemek olyan intézményekkel működhetnek együtt, mint az Oxford, a Yale vagy a Cambridge.

Krausz Ferenc, Nobel-díjas kutató kiemelte: Magyarország nyersanyaga a tehetség, erőforrása pedig a tudás. Mint mondta, az ország mindig bővelkedett tehetségben, ugyanakkor ezek gyakran külföldön válnak meghatározóvá és hosszú távon is ott működnek. Az Élvonal Alapítvány küldetése, hogy ezt a folyamatot visszafordítsa. Roska Botond csatlakozását a kezdeményezés egyik mérföldkövének nevezte, hasonló jelentőségűnek, mint amikor március 31-én letették az alapkövet a budapesti Infoparkban.

Közölte: a Magyarországra érkező világhírű kutatók nem adják fel külföldi állásukat, így az alapítvány szoros kapcsolatba kerül vezető nemzetközi kutatóintézetekkel, és ezen a hálózaton keresztül segíti a tehetségek pályájának alakulását.

Krausz Ferenc ismertetése szerint Roska Botond világhírű matematikus-neurobiológus az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, majd a Kaliforniai Egyetemen, Berkeley-n folytatott doktori tanulmányokat. A PhD megszerzését követően Svájcban kezdett dolgozni, ahol interdiszciplináris kutatócsoportot hozott létre a látórendszer komplex vizsgálatára. A látás helyreállítását célzó genetikai kutatásai elismeréseként 2020-ban elnyerte a Körber Alapítvány Körber Európai Tudományos Díját, 2024-ben pedig a látás megmentéséért és a vak emberek látásának helyreállításáért Wolf-díjjal tüntették ki.

Roska Botond elmondta: a Frontiers Foundation különleges lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország tudományos teljesítményét magasabb szintre emelje, és Európából, az Egyesült Államokból vagy Kínából is idevonzza a fiatal tehetségeket. Ismertetése szerint az idegrendszeri megbetegedések kutatása kerül az új központ fókuszába. Szakterületének és a létrejövő centrum munkájának középpontjában olyan, a társadalmat széles körben érintő betegségek állnak, mint az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a vakság.

Hozzátette: az emberi agy működése - rendkívüli összetettsége miatt - várhatóan soha nem lesz teljes mértékben feltárható, ezért kiemelten fontos olyan technológiák fejlesztése, amelyek külső módon képesek befolyásolni az idegsejtek működését. Az új intézet elsődleges célja ilyen technológiák létrehozása, amelyek új terápiás lehetőségeket nyújthatnak a betegek számára.