VR‑élményekkel és AI‑filmmel vár az MTA 200 éves kiállítása Debrecenben
A Debreceni Egyetem Főépülete előtt megnyílt a Mozgásban a tudomány című vándorkiállítás, amely a Magyar Tudományos Akadémia 200 éves jubileumához kapcsolódik. Az interaktív tárlat célja, hogy élményszerűen mutassa be az akadémia történetét, a kutatók munkáját és a tudomány mindennapi jelentőségét.
A tárlat Balatonfüredről érkezett és összekapcsolt konténerben kapott helyet, több mint hetven négyzetméteren. A látogatók mesterséges intelligenciával készült rövidfilmet láthatnak az MTA történetéről, valamint VR‑szemüveg segítségével bejárhatják az akadémia székházát, egy csillagvizsgálót és egy mikroszkópos laboratóriumot. Bemutatják a Nekem a tudomány videósorozatot is, amelyben 22 elismert magyar kutató – köztük Karikó Katalin – beszél egy percben a tudomány szerepéről. Digitális formában elérhető Magyarország Nemzeti Atlasza, amely térképeken mutatja be az ország természeti, társadalmi és gazdasági térszerkezetét. A Debreceni Egyetem bemutatkozó filmjei szintén megtekinthetők.
Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a megnyitón kiemelte, hogy az intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködése hosszú múltra tekint vissza, és a nyár elején új korszak kezdődött az egyetem vezetésében. Mint mondta, a DE méretéhez és sokszínű feladataihoz igazítják a működési rendszert, ennek részeként hozták létre az oktatási és a tudományos elnöki pozíciókat, utóbbi az egyetem kutatási és tudományos tevékenységének koordinálását látja el. A rektor ezután átadta a szót a tudományos elnöknek.
Kun Ferenc, a Debreceni Egyetem tudományos elnöke arról beszélt, hogy a 200 éves akadémiai jubileum legfontosabb üzenete számára az: a tudomány folytonosságát mindig közösségek és intézmények tartják életben. Hangsúlyozta, hogy az MTA nem pusztán egy budapesti székház vagy neves kutatók listája, hanem élő szakmai közösség, amely jelen van az egyetemeken, kutatóhelyeken és a fiatal kutatók pályájának formálásában. Mint mondta, az Akadémia Debrecenben is erős jelenléttel bír: az egyetemhez 31 akadémikus kötődik, csaknem 120 oktató rendelkezik MTA doktori címmel, és sokan aktívan dolgoznak az akadémiai köztestületben, tudományos osztályokban, bizottságokban és a Debreceni Akadémiai Bizottságban.
Balla György, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke elmondta, hogy azért a Debreceni Egyetem Főépülete előtt kapott helyet a vándorkiállítás, mert itt áll Hatvani István professzor szobra, aki száz évvel az MTA megalakulása előtt ugyanazokat az elveket vallotta a Debreceni Református Kollégium oktatójaként, mint később Széchenyi. Felidézte Hatvani tudományos hitelességét, nemzetközi kapcsolatait és a fiatalok neveléséért végzett munkáját, valamint azt, hogy Baselből visszatérve könyveket hozott, magyar nyelven értekezett, és matematikusként a történelem iránt is szenvedélyesen érdeklődött. Balla hangsúlyozta: gyermekorvosként számára különösen fontos, hogy Hatvani már 100 évvel az Akadémia alapítása előtt a csecsemőhalálozás arányszámának megalkotásán dolgozott.
Kecskeméti Gábor, az MTA főtitkára rámutatott, hogy az akadémiai közösség ma 19 ezer hazai és 2 ezer határon túli köztestületi tagot számlál, közülük csaknem 3 ezren rendelkeznek MTA doktori címmel. Hozzátette, hogy egy időben legfeljebb 365 belföldi levelező és rendes tagja lehet az Akadémiának, akik mind aktív tudományos pályán dolgoznak. A főtitkár szerint a kiállítás célja éppen az, hogy a pályakezdők számára is vonzóvá tegye a tudomány világát, és megmutassa, hogy ehhez a közösséghez bárki csatlakozhat, aki elkötelezett a kutatás iránt.
A tárlat ingyenesen látogatható, Debrecenben szeptember 4. és október 31. között, szerdától szombatig 14 és 18 óra között.
