Debreceni Egyetem – kulcsszerepben a hospice-ellátás társadalmi elfogadása
Bár a magyar lakosság döntő többsége, 81 százaléka rendkívül hasznosnak tartja a hospice-palliatív ellátást, még mindig sok a félreértés a szolgáltatással kapcsolatban – derült ki abból a reprezentatív kutatásból, amelynek eredményeit szerdán ismertették a Debreceni Egyetemen. A felmérés szerint minden második válaszadó tévesen úgy gondolja, hogy fizetni kell az ellátásért, holott az teljes mértékben ingyenes és társadalombiztosítási finanszírozásból működik.
A Debreceni Hospice Alapítvány rendezvényén szakemberek és intézményi vezetők hangsúlyozták: a tájékoztatás hiányosságai komoly akadályt jelentenek abban, hogy a gyógyíthatatlan betegek és családjaik időben és megfelelő formában juthassanak segítséghez. A Debreceni Egyetem – ahol immár kilenc éve működik a Hospice-Palliatív és Terápiás Osztály – az ország egyik meghatározó szereplője ezen a területen, és a stabil intézményi háttérre építve aktívan részt vesz a szemléletformálásban is.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint egy társadalom fejlettségét az mutatja meg, miként bánik a legkiszolgáltatottabbakkal. Úgy fogalmazott: az egyetem társadalmi felelősségvállalása legalább olyan fontos, mint az oktatási és kutatási tevékenysége. Bács Zoltán kancellár hozzátette, hogy az elmúlás témája sokáig tabunak számított, de az intézmény elkötelezett a hospice-ellátás fejlesztése mellett, legyen szó oktatásról vagy gyakorlati támogatásról.
A kutatás részleteit Schauermann Péter, az Impetus Research Kft. üzletfejlesztési vezetője ismertette. A felmérésből kiderült: a lakosság negyede még sosem hallott a hospice-ról, ugyanakkor amikor megismerték az ellátás lényegét, tízből nyolcan úgy nyilatkoztak, hogy igénybe vennék, ha gyógyíthatatlan betegséggel küzdenének.
A Debreceni Hospice Alapítvány kuratóriumi elnöke, Porkoláb Gyöngyi szerint a kutatás éppen jókor érkezett, hiszen iránymutatást ad a Svájci Együttműködési Alap támogatásával zajló országos hospice-palliatív fejlesztési programhoz. Mint mondta, a legnagyobb kihívás ma az, hogy a lakosság, az egészségügyi dolgozók és a háziorvosok hiteles információkhoz jussanak a hospice szemléletéről és lehetőségeiről.
A Belügyminisztérium képviseletében Novák Péter József mutatta be a 3,9 milliárd forintos fejlesztési projekt elemeit, kiemelve, hogy a társadalmi attitűdök feltérképezése a svájci program megvalósítását is segíti. Hangsúlyozta: a hospice az egészségügy egyik legérzékenyebb területe, ahol a szakemberek felkészültsége kulcsfontosságú.
A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen a hazai hospice-mozgalom meghatározó szereplői vitatták meg a jövő kihívásait. Egyetértettek abban, hogy a Debreceni Egyetemhez hasonló központok szerepe nélkülözhetetlen a palliatív ellátás országos hálózatának megerősítésében.
- Cimkék:
- hospice
- egészségügy
- Debreceni Egyetem
- kutatás
- palliatív ellátás
- társadalmi szemlélet
- Debrecen
- szociális ellátás
