Csaknem 300 szakember vett részt a Debreceni Egyetem compliance konferenciáján

A compliance szerepe ma már túlmutat a jogszabályoknak való megfelelésen: a szervezeti működés egyik meghatározó irányítási eszközévé vált. Egyebek mellett erről is szó volt a Debreceni Egyetemen megrendezett IV. Compliance Konferencián, amelyen csaknem 300 szakember vett részt.

Csaknem 300 szakember vett részt a Debreceni Egyetem compliance konferenciáján

A rendezvény célja az volt, hogy fórumot biztosítson a megfelelőség, a szabálykövetés, a kockázatkezelés és a szervezeti integritás aktuális kérdéseinek megvitatására. A konferencián jogi, gazdasági, hatósági és vállalati nézőpontok egyaránt megjelentek.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora arról beszélt, hogy a compliance jelentősége folyamatosan növekszik, miközben tartalma is egyre bővül. Ma is alapvető kérdés, hogy megfelelünk-e a szabályoknak és a normáknak, jól működik-e a szervezetünk, felismerjük-e a kockázatokat, képesek vagyunk-e alkalmazkodni, biztonságban vannak-e az adataink, és megbíznak-e bennünk.

A rektor kiemelte: a Debreceni Egyetem több tízezer hallgatóval és csaknem 15 ezer dolgozóval működő szervezetként nemcsak a szabályozottságra, hanem a compliance elvárásainak teljesítésére is nagy hangsúlyt fektet.

Kossa György, az egyetem Közszolgálati Szakértői Intézetének igazgatója, gazdaságbiztonsági és reziliencia-szakértő emlékeztetett arra, hogy compliance-szel először az Amerikai Egyesült Államokban működő tőzsdei cégek foglalkoztak az 1980-as években, mára pedig megkerülhetetlenné vált. Szerinte a vezetőknek elengedhetetlen e terület ismerete, mivel a szervezetek ellenállóképessége compliance nélkül nem biztosítható.

Előadásában arra is kitért, hogy egy váratlan helyzet kezelésekor meghatározó szerepe van annak, milyen szabályozók és szabványok vannak érvényben, illetve ezek miként érvényesülnek a szervezeten belül. Példaként a vörösiszap-katasztrófát, a fukusimai atomerőművet ért cunamit, valamint a 2025-ös spanyol és portugál áramszünetet említette.

Herman Zsuzsanna, a Debreceni Egyetem compliance igazgatója arról beszélt, hogy az etikus jogszabályi megfelelés önmagában nem minden esetben elegendő. Hangsúlyozta: a gazdasági bizonytalanságok, a hektikusan változó jogszabályok, a partneri kapcsolatok kibővülése, az adatvédelmi problémák és a mesterséges intelligencia által okozott kihívások magas kockázatú helyzeteket idéznek elő. Ezért felelős vezetői döntésekre, előzetes kockázatértékelésre és jól működő, nyomon követhető belső kontrollokra van szükség.

Az Európai Unió idén elfogadott korrupcióellenes irányelvével kapcsolatban Herman Zsuzsanna arról is beszélt, hogy már most érdemes áttekinteni, ki hozza meg a döntéseket a magas kockázatú folyamatokban, ki ellenőrzi azokat, és miként kezelik az összeférhetetlenségi helyzeteket.

A konferencián szó esett a jogi személyek felelősségének új szabályairól, az antikorrupciós intézkedésekről, a kis- és középvállalkozások megfelelési kihívásairól, valamint a mesterséges intelligencia és az adatvédelem kapcsolatáról is.

Vass Norbert, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Digitális Adatstratégia Főosztályának vezetője kiemelte: a szervezetek vezetőinek pontosan fel kell mérniük, hogy az AI mire használható, és mire nem. A technológia alkalmazásához megfelelő képzésekre és szabályozásra van szükség.

A mesterséges intelligencia szabályozásának kérdése Firniksz Judit, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpontjának munkatársa előadásában is előkerült. A szakember szerint csak azt lehet megfelelően szabályozni és irányítani, amit ismerünk, ezért tisztázni kell többek között, hogy az AI mit cselekedhet, mikor kell a felhasználótól kérdeznie, milyen adatokat használhat, valamint hogyan kezelje a harmadik személyek jogait.

A konferencia kerekasztal-beszélgetéssel zárult Herman Zsuzsanna vezetésével. A résztvevők egyebek mellett arról beszélgettek, hogyan teremthető meg az egyensúly a gyors és rugalmas döntéshozatal, valamint a szükséges kontrollok között, miként használható a mesterséges intelligencia a döntéshozatalban, hogyan alakíthatja át az AI a munkaterületeket, illetve miként lehet közérdekű adatokat kikérni és kiadni.

A beszélgetés során Bács Zoltán arra is kitért, hogy a Debreceni Egyetem már rendelkezik AI-szabályzattal. A rektor elmondta: az intézmény tervei között szerepel egy olyan online tananyag elkészítése is, amely a munkavédelmi oktatáshoz hasonló módon segítheti a dolgozókat a mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatos ismeretek elsajátításában.