CATL Debrecen: 3300 dolgozóra növelik a gyár létszámát

Qin Liang hozzátette: a 2024-ben indult modulgyártásban már a harmadik gyártósor is elindult, azóta több mint 500 ezer modul készült el, amelyek mintegy tízezer járművet hajtanak Európa-szerte.

A modulgyártás eddig százmilliárd forint árbevételt jelentett a cégnek, ezután adóztak Magyarországon - jelezte az igazgató.

Csin Liang hozzátette a debreceni gyár az európai autógyártók igényeit hivatott kielégíteni, nikkel-kobalt-mangán (NCM) és lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat állítanak elő. A debreceni gyár hosszú távú stabilitást, munkahelyeket és új üzleti lehetőségeket biztosít a régió számára.

Qin Liang emlékeztetett rá, hogy a cellagyár augusztusban megkapta a használatbavételi engedélyt, teljesített minden, az engedélyekben előírt feltételt, és szeptember 22-én megkezdődött az akkumulátorcellák próbagyártása az első két gyártósoron.

A vállalat néhány műszaki beállítást követően a másik két soron is elindítja a cellagyártást. A próbaüzem alatt a CATL szakemberei folyamatosan ellenőrzik a berendezéseket, a termékek minőségét és biztonságát, valamint a jogszabályi előírásoknak való teljes körű megfelelést.

Az új cellagyár maximális éves kapacitása 40 GWh, amelyet a megrendelők már teljes egészében lekötöttek. Jelenleg a beruházás első üteme készült el mintegy 900 milliárd forint beruházással, és a teljes kapacitás elérésével négyezren fognak dolgozni az üzemben.

Az MTI érdeklődésére ugyanakkor megerősítették: terveik szerint a teljes beruházást három ütemre tervezték, az összesen háromezer milliárd forintos beruházás kilencezer embernek ad majd munkát és 100 GWH lesz majd az éves kapacitása. A fejlesztésről nyitottak a kormányzattal való tárgyalásokra, az első ütem megvalósításához 129 milliárd forintos állami támogatásról szóló megállapodásuk volt.

Shen Feng, a CATL európai működésért felelős ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Németországban 2022-ben kezdték meg a cellagyártást, kezdetben a kínai munkaerő aránya 40, a németeké 60 százalék volt, ma már 90 százalék a német munkaerő. Debrecenben jelenleg 50-50 százalék a kínai és a helyi munkaerő aránya, terveik szerint 2030-ra a magyar munkaerő aránya eléri a 90 százalékot.

Qin Liang hozzátette: októberben beszállítói kampányt indítanak, hogy növeljék a helyi vállalkozások bevonását a termelésbe. Jelenleg már több mint 300 helyi beszállítójuk van, 80 százalékuk Debrecenből, illetve a régióból.

A gyárigazgató kitért a debreceni gyár vízfogyasztására is, ami különösen érzékeny kérdés Debrecenben. Jelezte: olyan víztakarékos technológiát, hűtőtornyot fejlesztettek ki, amely drasztikusan csökkenti a technológiai vízigényt.

A víztakarékosságra példakánt említette, hogy Debrecenben a kész cellákat az átadás előtt nem vízzel, hanem lézerrel tisztítják.

A 2025-ben bevezetett adiabatikus hűtőtornyoknak köszönhetően pedig a gyár az eredetileg tervezetthez képest 30 százalékkal alacsonyabb vízfogyasztással tud működni, és képes szürkevíz (tisztított víz) felhasználására. 

Hozzátették: a gyár már képes a szürkevíz fogadására, de a helyi vízmű azt még nem tudja szolgáltatni.

A sajtóeseményen bejelentették: a gyár víz- és energiafelhasználásáról, illetve a kibocsátott anyagokról folyamatosan tájékoztatják a hatóságokat, a monitoring adatokat pedig kéthavonta publikálják, hogy a lakosság is megismerhesse.