A vízmegtartás került fókuszba a Debreceni Egyetem fórumán

A klímaváltozás és a vízhiány jelentik a következő évek egyik legnagyobb kihívását – erről szólt az I. Debreceni Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Fórum, amelyet szerdán rendezett meg a Debreceni Egyetem. A tanácskozáson vízügyi, természetvédelmi, agrár- és ipari szakemberek keresték a választ arra, hogyan lehet hatékonyabban megtartani a vizet a térségben.

A vízmegtartás került fókuszba a Debreceni Egyetem fórumán

Bács Zoltán, az egyetem rektora szerint a klímaváltozás hatásai Közép‑Európában az átlagosnál is erősebben jelentkeznek, ezért különösen fontos, hogy a tudományterületek együtt keressenek megoldásokat. Mint mondta, az egyetem 13 kara és más szervezeti egységei képesek hatékony választ adni ezekre a kihívásokra. Fontosnak tartjuk a multidiszciplináris szemlélet vízmegtartás szolgálatába állítását, amely nemcsak mérnöki, hanem ökológiai, gazdasági és társadalmi következményekkel is jár.

A fórumon részt vett Rozinka Zsolt közigazgatási államtitkár is, aki bemutatta a kormány új környezetvédelmi stratégiáját. Ennek egyik pillére egy erős környezetvédelmi intézményrendszer kialakítása, önálló területi hatóságokkal és szigorúbb szabályozással, amely biztosítja a „szennyező fizet” elv érvényesítését. Hangsúlyozta: a környezetvédelem ma már nem „zöldügy”, hanem mindenki közös érdeke.

Szilvássy Zoltán, a Multidiszciplináris Egészségipari Koordinációs Intézet igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az Észak‑alföldi régió vizei több országból érkeznek, ezért a hatékony vízgazdálkodás nemzetközi együttműködést igényel. A Debreceni Egyetem ebben is fontos szereplő lehet.

Kardos Gábor, az Egészségtudományi Kar intézetigazgatója szerint a klímaváltozás „bekopogtatott”: az Alföldön egyre gyakoribbak az aszályok, miközben a korábbi vízjárta területek lecsapolása miatt ma már hiányzik a természetes víztartalék. A konferencia célja éppen az, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyekkel a természet, a mezőgazdaság, az ipar és a társadalom is együtt tud élni.

A fórumon szó esett a Tiszántúl és Debrecen vízpótlási tapasztalatairól, az ipari vízgazdálkodásról és a vízmegtartás élővilágra gyakorolt hatásairól is. Lengyel Szabolcs, a Biodiverzitás, Vízgazdálkodás és Klímaváltozás Kompetencia Központ vezetője a Hortobágy élőhely‑rehabilitációjáról számolt be. Mint mondta, pontos vízrendezési gyakorlatokra van szükség ahhoz, hogy működő ökológiai rendszerek jöjjenek létre, és ebben a gazdálkodók bevonása is elengedhetetlen. A Civaqua‑program első ütemének hatására Debrecen környékén már most kedvező változások figyelhetők meg: olyan fajok jelentek meg, amelyek korábban ritkák voltak.

A nap végén kerekasztal‑beszélgetésen vitatták meg a települési vízmegtartási gyakorlatokat, valamint előadások hangzottak el az ivóvíz és az élelmiszerbiztonság kérdéseiről is.