Robotsebészet és AI – nagy változások jönnek az egészségügyben
A mesterséges intelligencia, a robotsebészet és a digitális terápiák már nem a távoli jövő ígéretei, hanem egyre inkább a mindennapi betegellátás részei – derült ki a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán megrendezett Egészségügyi Menedzsment Konferencián. A rendezvényt Fenyves Veronika dékán nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy az egészségügy fejlődése társadalmi elvárás. A kar nem ritkán a Debreceni Egyetem elméleti és gyakorlati orvostudományi kutatásokat folytató kollégáival együttműködésben éri el eredményeit, hogy a legfrissebb tudás beépülhessen az oktatott szakok kurrikulumába és a gyakorlatban is hasznosuljon.
A konferencia központi kérdése az volt, hogyan változik a beteg szerepe és helyzete egy olyan világban, ahol az egészségügy globalizálódik, és a mesterséges intelligencia egyre nagyobb teret nyer. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a technológia nem az orvos helyettesítésére érkezik, hanem arra, hogy javítsa a beteg-orvos kapcsolatot. A WHO adatai alapján jelenleg 5 millió orvos hiányzik világszerte, és ez a szám 2030-ra akár 11 millióra is nőhet, miközben egyre több embernek van szüksége ellátásra. A hiányt részben az AI pótolhatja, például az adminisztráció átvállalásával, így az orvos több időt fordíthat a betegre.
A jövőben a páciensek aktív résztvevői lesznek saját gyógyulásuknak: okoseszközökkel gyűjtik egészségügyi adataikat, amelyeket mesterséges intelligencia elemez, az orvos pedig partnerként segíti őket ebben a folyamatban.
A konferencián a hétköznapi életet érintő változásokról is szó esett. Az elmúlt év legfontosabb egészségügyi jogszabályi módosításait bemutatva Bányai-Márton Gábor, az Egészségügyi Gazdasági és Menedzsment Intézet mesteroktatója beszélt a gyógyszerészek és kiterjesztett hatáskörű ápolók gyógyszerfelírási jogosultságáról, a vizsgálatokra, illetve műtétekre előjegyzett betegek emlékeztető rövid szöveges üzenetben történő ösztönzéséről, a CT- és MR-vizsgálatok távleletezéséről, valamint az oltásellenességre vonatkozó kormányrendeleti módosításról.
A finanszírozás kérdése is kiemelt szerepet kapott: 2025-ben közel 3000 milliárd forintot fordított az állam gyógyító-megelőző ellátásokra, ennek harmada az egészségügyi dolgozók bérére ment, jelentős összeget költöttek a kórházak adósságainak rendezésére és a nagy értékű gyógyszerek támogatására is. Vincziczki Áron Zoltán, a NEAK főosztályvezetője arról beszélt, hogy új technológiák és gyógyszerek bevonása várható a szakellátásba, változik az innovatív robotasszisztált sebészeti ellátások finanszírozása, valamint szó volt a háziorvosok szerepéről a krónikus betegségmenedzsment területén.
A konferencia végén Kiss Miklós ügyvéd bemutatta az egészségüggyel kapcsolatos perek és eljárások tapasztalatait, és felhívta a figyelmet a betegdokumentáció fontosságára.
- Cimkék:
- egészségügy
- mesterséges intelligencia
- Debreceni Egyetem
- betegellátás
- egészségpolitika
- digitalizáció
- konferencia
- orvoshiány
