Megnyílt a Debreceni Nyári Egyetem

A nyári egyetem fókuszában idén is a magyar nyelv áll: a teljes skálán, a kezdő szinttől egészen a felsőfokig és az anyanyelvi szintig szerveznek oktatást. A szintfelmérő vizsgákat már a tanfolyamot megelőző hetekben lebonyolították, így mindenki a tudásának megfelelő csoportba kerülhetett.

Szaffkó Péter, a Debreceni Nyári Egyetem igazgatója kiemelte: az intézmény közel egy évszázada szolgálja a magyar nyelvet és kultúrát, 1927 óta működik, és ma is a legnagyobb ilyen profilú iskola Magyarországon. Mint mondta, a nyári egyetem olyan küldetést teljesít, amely jelentősen hozzájárul a népek közötti barátsághoz és egymás megértéséhez – a résztvevőket a magyar nyelv és kultúra iránti érdeklődés, szeretet vagy elkötelezettség köti össze, még ha mindannyian más céllal is érkeznek.

Az idei kurzuson részt vevő 93 diák többsége angol anyanyelvű, Kanadából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából és az Egyesült Királyságból érkeznek. Tízen német, tízen szlovák anyanyelvűek, további tíz hallgató pedig ázsiai országokból csatlakozott. Lengyelországból és Szlovéniából 5-5 diák érkezett, többségük magyar szakos hallgató vagy tanár, akik ösztöndíjjal vehetnek részt a programban. Érdekesség, hogy idén Mexikóból három résztvevő is Debrecenbe utazott, hogy közelebbről megismerje a magyar nyelvet és mindazt, ami köré épül.

A nyári egyetem egyik kiemelt partnere a Magyar Református Diaszpóra Központ. Kocsis Attila igazgató a megnyitón arról beszélt, hogy a központ feladata a diaszpórában fellelhető történelmi dokumentumok feltárása és megőrzése. Mint mondta, mintegy 2,5 millió magyar származású ember él a határokon túl, Nyugat-Európában, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Izraelben, és céljuk, hogy olyan példákat mutassanak a jövő generációinak, amelyekből tanulhatnak és erőt meríthetnek.

A Debreceni Nyári Egyetemet a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának három professzora alapította, a kapcsolat azóta is szoros a két intézmény között. Pető Károly, a Debreceni Egyetem rektori megbízottja köszöntőjében úgy fogalmazott: a nyári egyetem egy évszázada épít hidat Magyarország és a világ között a nyelv és kultúra segítségével. Felidézte, hogy az egyetemnek ma 13 kara és 35 ezer hallgatója van, képzési kínálata szinte a teljes tudományos spektrumot lefedi. Hangsúlyozta, hogy a tudomány mellett a kölcsönös tisztelet, a nyitottság és a párbeszéd teszi naggyá az intézményt, és aki új nyelvet tanul, új kultúrát ismer meg – minden megismert kultúra közelebb visz bennünket egymáshoz.

Takács Levente, a Bölcsészettudományi Kar általános és oktatási dékánhelyettese arról beszélt, hogy a kar az őszi és tavaszi félévekben is igyekszik közelebb vinni a külföldi hallgatókhoz a magyar nyelv sajátosságait, valamint Magyarország és Debrecen történelmét. Az elmúlt három évben több mint száz külföldi diák tanult a kar alap- és mesterképzésein, és ez a szám folyamatosan növekszik – részben a nyári egyetemmel való szoros együttműködésnek köszönhetően. A BTK ösztöndíjakkal is támogatja a nyári egyetemen való részvételt.

Az egy hónapos program felépítése rugalmas: lesznek diákok, akik mind a négy hetet Debrecenben töltik, mások csak az első vagy a második két hétre csatlakoznak. Az első két hétben hét, a másodikban tíz csoportban tanulják majd a magyar nyelvet a kezdő szinttől egészen a felsőfokú, illetve anyanyelvi szintig.

A megnyitót Sárosi Dániel orgonajátéka tette ünnepélyesebbé, ekkor adták át az idei ösztöndíjakat is: Tempus-ösztöndíjat húsz hallgató kapott, helyi ösztöndíjban pedig tizenkilencen részesültek Debrecen városától, a Debreceni Egyetem rektorától és a Bölcsészettudományi Kar dékánjától, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökétől, valamint a Nyári Egyetem igazgatójától.

A kurzusok már hétfő délelőtt elkezdődtek. A hallgatók délelőttönként nyelvórákon vesznek részt, délután pedig változatos szabadidős programok várják őket. A hagyományoknak megfelelően minden hétfő a folklór jegyében telik: a diákok egy-egy magyar tájegység ételeit kóstolhatják meg, közben megtanulhatják az adott vidék jellegzetes népdalait és táncait is. Péntekenként a gasztronómia kerül középpontba: a „beach-partin” például lángost kóstolhatnak, és megismerhetik a kovászos uborka receptjét. A programból az elmaradhatatlan kirándulások sem hiányoznak: Sárándon csigatésztát sodorhatnak és esküvői menüt készíthetnek, a nyíregyházi skanzenben falusi játékokon vehetnek részt, sőt, a helyi patikában saját kezűleg keverhetnek kenőcsöt.

A Debreceni Nyári Egyetem jövőre ünnepli megalapításának századik évfordulóját. A szervezők már most készülnek a jubileumra: a Debreceni Egyetemmel közösen konferenciát terveznek a „magyar mint idegennyelv” témakörében, amellyel tovább erősítenék Debrecen szerepét a magyar nyelv nemzetközi oktatásában.