Az aszály miatt új megoldásokra van szükség a magyar növénytermesztésben

A digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a vízmegtartás is egyre fontosabb szerepet kaphat a mezőgazdaság alkalmazkodásában a klímaváltozáshoz. A Debreceni Egyetem szakmai workshopján egyetemi kutatók, agrárvállalati képviselők és a minisztérium szakembere vitatták meg a növénytermesztés előtt álló kihívásokat.

Az aszály miatt új megoldásokra van szükség a magyar növénytermesztésben

Az aszály és a klímaváltozás hatásai miatt új megoldásokra van szükség a magyar mezőgazdaságban – hangzott el a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának szakmai workshopján. A résztvevők a precíziós növénytermesztés, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit vitatták meg.

Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem ágazati fejlesztésekért felelős rektorhelyettese arról beszélt, hogy az éghajlatváltozásra technológiaváltással, innovációval, vízmegtartással és öntözéssel lehet valódi választ adni. A szakember példaként említette, hogy 2026 novemberének elejéig mindössze 208 milliméter csapadék hullott Debrecenben. Hozzátette: az egyetem 2001 óta zajló, a precíziós mezőgazdaságot is érintő kutatásai megfelelő alapot jelenthetnek a térség agráriumának alkalmazkodásához.

Stündl László, a kar dékánja kiemelte, hogy a precíziós növénytermesztés és a digitalizáció a MÉK 2026 és 2030 közötti stratégiájának is meghatározó eleme. A workshopok célja, hogy lehetőséget teremtsenek a karon rendelkezésre álló tudás, valamint a gazdálkodók és a vállalatok gyakorlati tapasztalatainak összekapcsolására.

A workshopon elhangzott, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknál már rendelkezésre állnak a korszerű adatgyűjtő eszközök, a következő feladat azonban az összegyűjtött információk hatékony felhasználása. A gazdálkodók tapasztalatai szerint az idei szélsőséges aszály a korábbi termesztési gyakorlat újragondolását teszi szükségessé. A digitális rendszerek, a helyi talaj- és növényállapot-adatok, valamint a mesterséges intelligencián alapuló döntéstámogatás egyaránt segíthetik a hatékonyabb és fenntarthatóbb termelést.

Bojtor Csaba, a Földhasznosítási Tanszék adjunktusa a mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásáról és az egyetemi kutatásokról beszélt. Mint elmondta, a globális édesvíz-kivétel 72 százaléka az agráriumhoz kötődik, ezért különösen fontos a vízfelhasználás optimalizálása. Hangsúlyozta azt is, hogy az adatok mennyisége helyett azok minősége és szakszerű értelmezése a meghatározó, az MI-alapú rendszerek működésében pedig továbbra is szükség van emberi kontrollra.

A szakmai rendezvényen Pintér Levente, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium főosztályvezetője arról beszélt, hogy azokon a területeken, ahol a vízhiány miatt a szántóföldi termesztés végleg ellehetetlenül, a minisztérium elengedi a kukoricatermesztést. Elmondása szerint a szaktárca új stratégián dolgozik, amely az egyetemi tudástranszferre és a digitális felderítési adatokra alapozva alternatív hasznosítási módokat és művelési irányokat jelöl ki az érintett területeken.