A víz jövője került fókuszba az MTA és a Debreceni Egyetem közös konferenciáján
A víz a földi élet egyik legalapvetőbb eleme, mégis egyre nagyobb kihívást jelent megőrzése és igazságos elosztása – erre hívta fel a figyelmet az a budapesti konferencia, amelyet a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete szervezett a víz világnapja alkalmából, az MTA 200 éves jubileumi programsorozatához kapcsolódva. A Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében tartott rendezvényen az idén 60 éves intézet kutatási eredményeit és tevékenységét is bemutatták.
Balázs Ervin akadémikus köszöntőjében arra emlékeztetett, hogy a víz körforgása ugyan zárt rendszerben működik, mégsem ott jelenik meg, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Ez a mezőgazdaság számára különösen súlyos kihívás. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország két nagy folyója úgy lép be és ki az országból, hogy nem képez jelentős víztartalékot, miközben a Vásárhelyi-terv csak részben valósult meg. Hozzátette: a Paksi Atomerőmű biztonságos működéséhez elkerülhetetlen egy duzzasztógát megépítése, ami jól mutatja, hogy a víz az energiaellátásban is kulcsszerepet játszik.
A konferencián elhangzott, hogy a klímaváltozás hatásainak mintegy 80 százaléka a vízen, víz által vagy vízen keresztül manifesztálódik. Rajkai Kálmán, az MTA Agrártudományok Osztálya Talaj-, Víz- és Növénytermesztési Bizottságának tagja arra figyelmeztetett, hogy a Kárpát‑medencében egyre gyakoribbá váló aszályok és a korlátozott édesvízkészletek komoly kihívást jelentenek az agrárium számára. Ezt erősítette meg Szöllősi‑Nagy András is, aki rámutatott: a Föld teljes vízkészletének mindössze 0,007 százaléka könnyen hozzáférhető édesvíz, miközben a világ népessége gyors ütemben növekszik. A szakember szerint a globális vízválság már nem távoli lehetőség, hanem egyre közelebbi valóság.
A Debreceni Egyetem víztudományi intézete hat évtizede dolgozik azon, hogy tudományos és gyakorlati megoldásokat adjon a vízgazdálkodás kihívásaira. Tamás János tanszékvezető előadásában hangsúlyozta: az intézet munkája a belvízvédelemtől az aszálykezelésen át a precíziós mezőgazdasági vízgazdálkodásig terjed, és ma már egyre inkább adatvezérelt, modellezésen alapuló megközelítéseket alkalmaz. A jövő kulcsa szerinte az integrált vízgazdálkodás, a vízmegőrzés és az alkalmazkodás. Ennek eszközei lehetnek a szivacsvárosok, a regeneratív gazdálkodás, az alternatív vízforrások és az AI-alapú rendszerek.
Tamás János úgy fogalmazott: a fenntarthatóság „szekerét” a víz, az energia és az élelmiszer húzza, ám a lehetséges irányok sokasága miatt közös gondolkodásra és összehangolt cselekvésre van szükség.
A konferencia előadói egyetértettek abban, hogy a vízvédelem nem csupán környezeti, hanem társadalmi és gazdasági kérdés is, amely meghatározza a következő évtizedek biztonságát és életminőségét.
- Cimkék:
- víz világnapja
- vízgazdálkodás
- klímaváltozás
- MTA
- Debreceni Egyetem
- fenntarthatóság
- agrárium
- környezetvédelem
