50–60% kukoricaveszteség jöhet Kelet‑Magyarországon
A tartós hőség és az elhúzódó aszály már nemcsak kellemetlenség, hanem súlyos gazdasági és élelmiszer‑biztonsági kockázat Magyarországon – erre figyelmeztetnek a Debreceni Egyetem szakemberei friss méréseik alapján. A napokban újabb úgynevezett hőkupola érte el hazánkat, amely extrém magas hőmérsékletet és szinte teljes csapadékhiányt hozott. A talajszárazság a Debreceni Egyetem mérései szerint kritikus szintet ért el: 200 centiméter mélységben 200–250 milliméter csapadék hiányzik a talajból.
A hőkupola egy nagy kiterjedésű, tartósan magas nyomású légköri képződmény, amelyet szubtrópusi forró levegő tölt ki. Ilyenkor a levegő mozgása lefelé irányul, a süllyedő, meleg levegő pedig gátolja a felhőképződést és a csapadék kialakulását, miközben folyamatosan emelkedik a hőmérséklet. A szakemberek szerint az idei helyzetet nem egyetlen hőhullám okozza, hanem a téli csapadékhiány, a tavaszi szárazság, a hőkupolák és a légköri aszály együttes hatása.
Rátonyi Tamás, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Precíziós Technológia Tanszékének vezetője kiemelte: tavasszal a növények gyökerei a felső 5–10 centiméteres talajrétegben fejlődnek, ez a réteg azonban mára teljesen kiszáradt. Sok helyen a felső 25–30 centiméteres zóna is „holtvíz” kategóriába került, vagyis annyira kevés víz maradt benne, hogy a növények már nem tudják hasznosítani. A szakember szerint a következő időszakban kulcskérdés lesz az új talajművelési technológiák bevezetése és a talajnedvesség megőrzése.
A Debreceni Egyetem Műszaki és Precíziós Technológiai Intézetének vizsgálatai szerint a növényállomány állapota látványosan romlik. A kutatók NDVI‑értékek (Normalized Difference Vegetation Index) segítségével mérik a növényzet egészségi állapotát és sűrűségét. A 2026-os tenyészidőszakban különösen szembetűnő volt a július eleji hőhullám hatása: a hőstressz miatt az NDVI‑értékek jelentősen eltértek a korábbi évek azonos időszakában mért adataitól. A 2023–2025 közötti években a vegetációs időszak közepén a nem öntözött állomány mutatott magasabb NDVI‑értéket, de extrém száraz években ez a tendencia megfordulhat, és az öntözetlen növények értékei alacsonyabbá válhatnak az öntözöttekénél – ez már az aszály súlyosságának egyik lehetséges jelzője.
Illés Árpád, az intézet adjunktusa hozzátette: az évjáratok közötti különbségek már hagyományos RGB felvételeken is látszanak, de a legnagyobb eltérések a multispektrális, különösen a közeli infravörös (NIR) tartományban készített felvételeken mutathatók ki. A 2026-os év egyértelműen elkülönül a vizsgált időszakban, mivel a növényállomány már július elején jelentős leszáradást mutatott a rendkívüli hőmérséklet miatt.
A hőség és a szárazság a terméskilátásokat is drámaian rontja. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Növénytermesztési, Nemesítési és Növénytechnológiai Intézetének professor emeritusa szerint a térségben kukoricánál 50–60, napraforgónál pedig több mint 30 százalékos termésveszteséggel kell számolni. Májusig Kelet‑Magyarországon az átlagos csapadék alig 10 százaléka hullott le, azóta pedig tovább nőtt a hiány: több mint három havi csapadékmennyiség hiányzik a talajból. Ennek súlyos következményei lesznek a mezőgazdasági terményekre, a termékekre és az árakra is.
A hőség nemcsak a növénytermesztést, hanem az állattenyésztést is komolyan érinti. Komlósi István, az Állattenyésztési Tanszék professzora szerint a forróság rontja az állatok jóllétét és teljesítményét, miközben a takarmányellátás is nehezebbé válik. A tartósan száraz, forró időjárás miatt a takarmánynövények zöldtömeg‑termése jelentősen csökkenhet, ezért előtérbe kerülhet olyan növényi alapanyagok és melléktermékek hasznosítása, amelyek korábban nem számítottak elsődleges takarmányforrásnak. Az állattenyésztésben egyre fontosabb lesz a melléktermék‑gazdálkodás, valamint a vízvisszatartási és víztakarékos technológiák alkalmazása.
Az állattartó telepeken a THI (Temperature‑Humidity Index – Hőmérséklet‑Páratartalom Index) mutatóval követik a környezeti állapotot, és fajonként eltérő határérték felett hűtik az istálló levegőjét. A szabadon tartott állatoknál még a kültakaró színe is számít: a világos fajták, például a magyar szürke szarvasmarha testhőmérséklete alacsonyabb, mint a sötét színű fajtáké. A hőstressz az étvágyat, a szaporodásbiológiai eredményességet és a fogamzás sikerességét is kedvezőtlenül befolyásolja, hatása már az embrionális korban és az első termelési ciklusban is kimutatható.
A Debreceni Egyetem szakemberei egyetértenek abban, hogy az idei forró időjárás és az elhúzódó aszály hatásai még hónapokig érezhetők lesznek. Az egyre gyakoribb szélsőségek, hőkupolák és kritikus csapadékhiány együttesen új korszakot nyitnak a mezőgazdaságban. A termésbiztonság kulcsa a jövőben az alkalmazkodás, az öntözés fejlesztése, a talajnedvesség megőrzése és a vízgazdálkodás modernizálása lesz – Debrecenben pedig már most látszik, milyen nagy tétje van ezeknek a döntéseknek.
